Első?

A válasz, hogy nincs válasz. De tény hogy irritáló az írásod. De nem a benne szereplő nők, hanem te magad.

Posztoló. Tényleg ennyire fáj az élet?

@Madpapa:
+1.

Mi lenne, ha a sok picsogás helyett a fiúk (és a lányok is) eljárnának mindenfelé és ismerkednének? Egyszerűen katasztrófa, hogy mindkét oldal folyamatosan arról panaszkodik, hogy nem találnak megfelelő társat maguknak. Komolyan, vissza kéne hozni a házasságközvetítőket? Egyre inkább életképtelenebbnek tűnik számomra az ifjúság. Tisztelet a kivételnek.

@Tapasztalt tapasztalatlan: Pacsi! :D Pont azt akartam írni, hogy egyre több a picsogós poszt. Elolvasom és egy "óóóó bazmeg" jut csak eszembe. Már nem olyan posztok vannak, hogy x éve együtt vagyunk, problémák vannak, mit tegyek stb. Neeeem. Arról szólnak a posztok, hogy nem tud ismerkedni, minden baj, mindenkivel baj van, de ő a tökéletes, mégsem kell senkinek. Mindenki magával van elfoglalva, hogy neki mi kell. Nem az, hogy mit szeretne, hanem mi KELL! Ha ezt nem kapja meg, akkor fikázza a másik oldalt, mert véletlenül sem vele van a baj, a másik a hibás.

@Madpapa: Glatulalok Papaaaa :DDDDDDDD

Nálatok is az volt az elöbb, hogy kiírta, hogy 4 komment, és felsorolt 5-öt? Hiába, egy számítógépnek a számolás a legnehezebb feladat...

@Bundabandi (Cookie Bunny): Megmondom őszintén, hogy nekem ez duplán furcsa. Hiszen - hála a közösségi oldalaknak és sok más, az internet nyújtotta lehetőségeknek - manapság pont hogy könnyebnek kéne lennie a társkeresésnek. Ehhez képest úgy tűnik, nehezebb. Sokkal.
Ha belegondolok, hogy én még mobiltelefont sem nagyon használhattam anno, hanem szépen előre, pontosan meg kellett szervezni a randikat. Szóval ma valahogy inkább az lenne az elvárt részemről, hogy nagyon gyorsan, könnyen ismerkednek az emberek.

a legnagyobb baj az, hogy már 1 mondat elolvasása után érzem, hogy ugyanazt a bullshitet kapjuk :|

@TBal: nem a számítógép hibája, hogy szar a program :)

"Ajándékkal leptem meg az Oroszlánt, de kiborult" <---Szerintem egy antilopdög jó választás lett volna, tartsd szem előtt! Biztos mást vettél, oroszlán helyében megettelek volna jobb híján.

@Tapasztalt tapasztalatlan: A netes ismerkedésnek is vannak különböző formái. Pl. én soha nem ismerkednék társkeresőn. Nem tetszik, ahogy az emberek előszűrnek korra, magasságra, kilóra, profilképre stb. Személytelen, hideg. Mint mikor valami tárgyat vásárol magának. Plusz ugye ezeken a helyeken leszűrheti az ember a tagokat a saját kis hülye perferenciái szerint is. Kapásból kiesik egy csomó olyan ember, akivel egyébként tök jó kapcsolat lehetne, ha megismerné. Túl nagy a válogatási helyzet, ami szerintem nem jó.

Szóval úgy látom nagyok az elvárások és mivel lehet válogatni, válogatnak is. Aztán a kiválasztott csoport nem feltétlenül olyan, mint ami a valódi célcsoportja lenne. Azoknál próbálkozik... sikertelenül, csalódik, általánosít stb. Ezért nem találkozik a két oldal.

Bevallom nekem a legutóbbi két kapcsolatom ilyen fórumról indult, mint ez. :) Előbb ismertem a gondolkozását, a véleményét, mint láttam magát az embert. A mostani párommal hónapokig beszélgettünk úgy, hogy nem láttam róla képet és ő sem rólam. Úgy döntöttünk nem ez a lényeg, mert jól megértettük egymást. Aztán persze volt képcsere, meg találkozás és lassan két éve együtt vagyunk.

@Bundabandi (Cookie Bunny): Én sem kifejezetten a társkereső(k)re gondoltam, hanem pl. olyan szitukra, hogy manapság sokkal könnyebb egy szimpatikus lány elérhetőségeit megszerezni. Eleve több kommunikációs lehetőség van, mint régen volt. Van mobilszáma, lehet e-mail-t írni neki, lehet üzenni a FB-on. Az adatlapjáról kiderül az érdeklődési köre, ami alapján sokkal könnyebb (első)randit szervezni, amihez szintén jó segítség a net. És még sorolhatnám a végletekig.
És mégis mi van: folytonos panaszkodás, hogy hol vannak a normális fiúk/lányok.
Persze a személyes beszélgetéseket semmi sem helyettesíti, de nekem úgy tűnik manapság már idáig sem jutnak el egyesek.

@Tapasztalt tapasztalatlan: A kapcsolatfelvétel valóban könnyebb, mert nem kell odamenni hozzá, csak írni kell. :)

"Az adatlapjáról kiderül az érdeklődési köre, ami alapján sokkal könnyebb (első)randit szervezni, amihez szintén jó segítség a net."

Igen, de pont ez az információs többlet, ami nem túl jó, ill. inkább kétélű. Elolvasod és máris bekategórizálod az illetőt, mert kialakul róla egy kép. Szerintem sokkal jobb, ha beszélgetés alapján derülnek ki ezek. A felrakott dolgok félreérthetőek is lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy mindenki a legjobb oldalát próbálja mutatni és ezek után a személyes találkozás sokszor kiábrándító.

Kérd vissza az evőeszközt, de különben egy szerencsétlen köcsög vagy.

@Bundabandi (Cookie Bunny): Nem vitatkozni akarok veled, de ha a buszmegállóban nézetem ki magamnak egy csajt, ott némiképp nagyobb volt a rizikó. :)
És mégis sokkal tartósabbak (voltak) a kapcsolatok.
Szóval örülök, hogy Te (is) megtaláltad a párodat és valóban csak erre tudom biztatni a panaszkodókat is, hogy ismerkedjenek minél többet és keressék meg azt, aki nélkül nem tudják leélni az életüket!
Aztán ha mégis problémák vannak a KAPCSOLAT-ban, amit (mármint a kapcsolatot) mindenáron meg akarnak menteni, akkor írjanak ide és kérjenek tanácsokat!

@Tapasztalt tapasztalatlan: Regebben blogok se voltak, azert nem jutott el hozzank a panaszkodas, de gondolom akkor is megvolt. Illetve meg regebben a szulok adtak ossze a gyerekeket, meg a haboruk miatt sokkal kevesebb volt a szingli fiatal ferfi mint a no, akik ezert kapva kaptak barmilyen udvarlason. A mai ertelemben vett csajozas egy viszonylag uj feladat a pasik szamara.

@Tapasztalt tapasztalatlan: Miért, ha most kinézel magadnak egy csajt a megállóban, akkor is oda kell menni hozzá, hogy legalább a nevét megkérdezd. :) (Utána már meg tudod keresni :))

"És mégis sokkal tartósabbak (voltak) a kapcsolatok."

Ezzel meg vitatkoznék. Szerintem nem voltak tartósabbak, csak nem léptek ki belőle olyan könnyen, mert nehezebb volt utána találni mást mondjuk egy elvált, kisgyerekes anyukának/apukának. Az manapság valóban könnyebb a net segítségével. Jahh és egy kapcsolat mellől félredugni is lényegesen könnyebb lett....

@Parhelion: Azért személyesen (pl. a barátoknak) sokkal cikibb panaszkodni, mint névtelenül a neten. Egyébként meg nem hiszem, hogy "a mai ertelemben vett csajozas egy viszonylag uj feladat a pasik szamara", hiszen csak oda kell menni és beszélgetést kezdeményezni. Ez régen sem volt másképp. Most szerintem mindössze annyiban más, hogy a személyes találkozást megelőz(het)i egy csomó, más formájú kommunikáció, de nem helyettesítheti.

@Bundabandi (Cookie Bunny): Lehet, hogy én burokban nőttem fel, de az ismeretségi körömben nem volt jellemző már nagyon fiatalon sem, hogy hetente más lánnyal mentek volna a srácok bulizni. Szóval nem csak a házasságok voltak hosszabbak, hanem a "járós" időszakok is.

@Tapasztalt tapasztalatlan: Én nem ezt tapasztaltam. Egyik akkori legjobb barátnőmnek hetente volt új pasija. (Mondjuk most már évek óta nem talál magának, ill. talál csak hamar pattintják. Nagy kamuzós a nő, többek között én is ezért nem beszélek már vele)

@Tapasztalt tapasztalatlan: "csak oda kell menni és beszélgetést kezdeményezni. Ez régen sem volt másképp."

Persze, az alap hogy beszelgetni kell ;) Csak regen mikor mondjuk 10 szingli kisasszonyra jutott 8 frontrol elve hazatero szingli legeny, akkor a kisasszonyok amiatt aggodtak hogy nehogy ok legyenek az a 2 aki hoppon marad, ezert a pasinak eleg volt jeleznie a szandekat bizonyos sablonos formasagokkal (bokolas, virag vasarlasa, miegyeb) -- mig most mikor 10 vallalhato kinezetu fiatal csajra jut vagy 30 fiatalabb-idosebb pasi aki valamit akar tole, a csajok teljesen mas dolgok miatt aggodnak: vajon mit akar pontosan? vajon nem fog e teherbe ejteni aztan ott hagyni a szarban? nem kapok el tole vmi betegseget? nem fognak leribancozni ha osszejovok vele? stb...A pasinak sikeresen el kell oszlatnia mindezeket az aggodalmakat, plusz sikeresen fel kell vennie a versenyt a konkurenseivel.

Szoval regen inkabb a ferfiak valogathattak es a noknek kellett jobban megdolgozni azert hogy csabitoak legyenek, addig most forditva van. Innen ered a panaszaradat ;)

@Parhelion: De a csajok is panaszkodnak...

@Tapasztalt tapasztalatlan: Valoban, teljesen jogos az eszrevetel :)

Egyreszt aki hozza van szokva hogy nagyon bo valasztekbol szemezgethet, az hajlamos elszallni az elvarasaival, szoval azt remelni hogy a rengeteg nala kezdemenyezo pasi kozott akadni fog par "alomherceg" is. Es ha egyszer beleelte magat, hogy neki alomhercege lesz, akkor csalodaskent eli meg, hogy a sok jelolt kozott leginkabb csak atlagosakat talal, vagy ha egyszer lat is valakit aki megkozeliti az idealjat, az se akar egybol pont oneki orok huseget fogadni.

Masreszt az ido multaval a legtobb nonek azert csokken a vonzereje, ezert azok is panaszkodnak, akik nem tapasztaljak azt az erdeklodest a pasiktol amit fiatalabb korukban megszoktak.

Plusz vannak azok, akik visszasirjak a regi, "egyszerubb" eletet, es nem talaljak a helyuket a mai tarsadalomban. Hogy hogy nem, ok is panaszkodnak...;)

@Tapasztalt tapasztalatlan: A korombeli csajoktól két verziót szoktam ált. hallani. Vannak a nyomulós pasik, akik aztán rövid időn belül faképnél hagyják őket, meg vannak azok, akik elvannak a saját kis világukban, furák és nehezen ismerkednek. A kettő között lenne az ideális, de azokat már levadászták elég gyorsan. :) Így 30 felett elég ritka, ha viszonylag normálisat talál az ember magának.

@Bundabandi (Cookie Bunny): Épp ezért kéne visszahozni a házasságközvetítőket. Hozzáértő öregasszonyok szépen kikérdeznék a hölgyeket, leinformálnák az urakat és mindenkinek tálcán szállítanák a jövendőbelit. :)
Szerintem ezzel sok - csak a virtuális világban - élő fiatal elégedett lenne. :) Ha már gond az ismerkedés is. :)

@Tapasztalt tapasztalatlan: Nem vagyok összeesküvés elmélet fan, de ez a fogyasztói szemlélet a párkapcsolatokra is igen rendesen rányomta a bélyegét.

A legdurvább amit könyvesboltban láttam a Miért jó egyedül című könyv. Konkrétan azt tárgyalta miért éri meg egyedül élni= fogyasztani. Ugye nem vagyok paranoiás mikor azt gondolom ez is egyfajta fogyasztás növelő-népesség csökkentő tendencia mellékterméke?!

@Светлана Павлова: Pedig pont egy normális párkapcsolattal lehetne ellensúlyozni a fogyasztói társadalommal együtt járó problémákat szerintem. Legalábbis egy családos ember - akár feleség, akár férj - sokkal megfontoltabbnak tűnik számomra, mint egy ugyanolyan korú hajadon/nőtlen.

@Светлана Павлова: @Tapasztalt tapasztalatlan: "Legalábbis egy családos ember - akár feleség, akár férj - sokkal megfontoltabbnak tűnik számomra, mint egy ugyanolyan korú hajadon/nőtlen. "

És pont ez az, amiért kevesebbet költenek. A cégek már elég régen meglátták az piaci réseket ezeken a területeken. A szingli többet költ, sokkal több mindent rájuk lehet tukmálni.

@Bundabandi (Cookie Bunny): És ez megfordítva is igaz. Ha több lenne a stabil párkapcsolat, visszaszurul(hat)nának a fogyasztói társadalmat erősítő tényezők.

"A pesti nő kiszámíthatatlan és bonyolult, többet hisz magáról, mint amennyit ér."
Akkor ismerkedj budai nőkkel. Vagy soproniakkal. Vagy pécsiekkel. Csak fogd be és ne rinyálj ennyit.

@Tapasztalt tapasztalatlan: ééééés itt vissza is értünk a "normális" pasi/csaj problémához. Mert amíg arra orientálódik a többség, h megvegye a 2567. baromságot is magának "hiszen az jár" "megérdemlem" + haverok buli fanta, ráérek még a felelősséggel, sose halunk meg (mindenzt 30+ évesen), de emberileg nem képes még csak odafigyelni sem a másikra addig marad a rinyálás. :)

@Tapasztalt tapasztalatlan: @Bundabandi (Cookie Bunny): ja, régen talán ez volt a mérvadó, hogy azért terhelhetőbb, megbízhatóbb valaki, mert családos most meg pont fordítva van, azt lehet leginkább kizsigerelni akinek se kutyája se macskája.

@Tapasztalt tapasztalatlan: "Megmondom őszintén, hogy nekem ez duplán furcsa. Hiszen - hála a közösségi oldalaknak és sok más, az internet nyújtotta lehetőségeknek - manapság pont hogy könnyebnek kéne lennie a társkeresésnek. Ehhez képest úgy tűnik, nehezebb. Sokkal."

Ha komolyabban érdekelnek a miértek, akkor olvasd el Marina Adshade: Dollars and Sex című könyvét. Valahol az első felében van leírva, hogy miért tűnik úgy, hogy sokkal nehezebb a társkeresés, mint mondjuk 50 éve.
Röviden az történt, hogy az emberek már sokan nagyvárosban élnek, rengeteg másik emberrel lehet ismerkedni az ellenkező nemből, az internettel pedig a keresésnek a költsége is szinte nullára redukálódott. Egy társkeresőn százával, vagy akár ezrével találni olyanokat, akik megfelelnek az kritériumoknak, emiatt a társat keresők el is kezdték szépen feljebb rakni a lécet. A magasabb elvárásokkal pedig nehezebb társat találni, emiatt alakult ki az a paradox helyzet, hogy bár sokkal nagyobb a kínálat és több a lehetőség, mégsem találja senki az "igazit".

@Tapasztalt tapasztalatlan: "Én sem kifejezetten a társkereső(k)re gondoltam, hanem pl. olyan szitukra, hogy manapság sokkal könnyebb egy szimpatikus lány elérhetőségeit megszerezni. Eleve több kommunikációs lehetőség van, mint régen volt. Van mobilszáma, lehet e-mail-t írni neki, lehet üzenni a FB-on. Az adatlapjáról kiderül az érdeklődési köre, ami alapján sokkal könnyebb (első)randit szervezni, amihez szintén jó segítség a net. És még sorolhatnám a végletekig."

És mire mész azzal, hogy ezerféle információs csatornán keresztül etetheted a dev/null-t? Az átlag csaj is annyi üzenetet és randi ajánlatot kap, hogy a te üzeneted csak csepp a tengerben, hacsak nem vagy valami csúcskan. A társkereső csajok a legtöbb üzenetet olvasás nélkül nyomják a kukába.

@Tapasztalt tapasztalatlan: "Egyébként meg nem hiszem, hogy "a mai ertelemben vett csajozas egy viszonylag uj feladat a pasik szamara", hiszen csak oda kell menni és beszélgetést kezdeményezni. Ez régen sem volt másképp. Most szerintem mindössze annyiban más, hogy a személyes találkozást megelőz(het)i egy csomó, más formájú kommunikáció, de nem helyettesítheti."

Történt azért még jó pár változás, ami alapjaiban írta át a dolgokat. Régebben ha egy fiatal, dolgos legény (Átlag Józsi) elkezdett udvarolni egy lánynak, akkor jóval nagyobb eséllyel lehetett egy normális, hosszútávú kapcsolat belőle, mint ma, amikor Átlag Józsi a vele egykorú vagy pár évvel fiatalabb leányzóktól sorozatban kapja a varánuszarcot. A sikerességi ráta a lehetséges "nyereménnyel" együtt kisebb lett.
Régen ha egy lány sorozatban pattintotta le a kérőket, akkor megkapta a válogatós jelzőt, ami eléggé megtépázta a renoméját. Ha meg a falu bikájának udvarlás nélkül odaadta magát, akkor ribanc volt, ami szintén lehúzta az értékét.
Ma már a válogatós lányok csak "keresik az igazit", a jóképű sportolók alá fekvő ribancok pedig csak "megélik a szexualitásukat". A női hipergámia már semmilyen szégyennel vagy stigmával nem jár, ezért sokan élnek is a lehetőséggel.

@Parhelion: "Csak regen mikor mondjuk 10 szingli kisasszonyra jutott 8 frontrol elve hazatero szingli legeny, akkor a kisasszonyok amiatt aggodtak hogy nehogy ok legyenek az a 2 aki hoppon marad, ezert a pasinak eleg volt jeleznie a szandekat bizonyos sablonos formasagokkal (bokolas, virag vasarlasa, miegyeb)"

A világháborúk némileg befolyásolták a kínálati oldalt, de közel sem ez volt a legmeghatározóbb esemény, hanem a fogamzásgátlók feltalálása és a pro-feminin törvények.
Előtte egy nőnek nagyon meg kellett gondolnia, hogy kivel fekszik össze, mert ha összejött egy nem várt gyerek, az eléggé megnehezítette a nő életét. A fogamzásgátlókkal viszont akkor és azzal kefélhetnek, akivel csak akarnak, közel nullára csökkentette a szex lehetséges negatív hatásait. Emellé jön még az is, hogy csak a nőnek van reprodukciós joga, és ha be is csúszik egy nem várt terhesség, Állam bácsi és az apuka úgyis finanszírozni fogja ezt a kis botlást, jellemzően úgy, hogy utóbbiból az előbbi törvényileg kisajtolja.
Gyakorlatilag álom világ köszöntött a nőkre, teljes döntési jog felelősség és kötelezettségek nélkül.
Nem lett sokkal több a férfi, hogy ennyire megborult volna a párkapcsolati piac, egyszerűen a nők fiatalon dugatják magukat azzal a 20%-nyi férfivel, akik bejönnek nekik, de nem lehet rájuk hosszútávon számítani, aztán tartós kapcsolatra megállapodnak egy Átlag Józsival. Azért, mert megtehetik, nincs semmilyen gazdasági, technikai, vagy morális korlát.

Nem vagyok egy Casanova, de ez milyen már?
444.hu/2014/05/28/szoke-lany-emlekszel-a-sracra-akivel-egyutt-nyujtottatok-a-margitszigeten/

@alebzsaflab: "Egyszer életemben elsuhant mellettem egy gyönyörű lány,
hagytam eltűnni könnyelműen, a szerelem volt talán."
De ha már másodszor is összefutottak, akkor miért nem ment oda hozzá, baszki???
Miért jobb a neten kerestetni? Miért nem ül ott azóta is minden nap - egy vörös rózsával a kezében - és várja a lányt? Ha kétszer volt, jön harmadszor is szerintem.
A fiúk saját magukat értékelik le ZS kategóriássá ezzel a tutyumityi viselkedéssel.

@Sadist: De még mindig nem értem azt, hogy a lányok miért panaszkodnak? Szóval szerintem nem ennyire egyoldalú a helyzet! Nem csak a lányok változtak, a fiúk sem olyanok, mint amilyennek lenniük kéne, különben egy ilyen oldalnak (444.hu/tag/lattalak-csutortok/) esélye sem lenne valódi szituációkra.

@Tapasztalt tapasztalatlan: A(z ismeretlen nőnek vitt) vörös rózsával pedig ultragamma kategóriás balfasszá / creepy stalkerré.

@Tapasztalt tapasztalatlan: "Nem csak a lányok változtak, a fiúk sem olyanok, mint amilyennek lenniük kéne"

Mert milyennek is KÉNE lenniük a fiúknak? Kora huszonévesen tisztes családapáknak, mint néhány évtizede? Ennyire nem látszik, hogy a férfiak megváltozott viselkedése csak reakció? Nekik nem jutott semmi olyan újdonság (technológiai sokk), ami alapjaiban megváltoztatta volna a párkapcsolati lehetőségeiket.

"De még mindig nem értem azt, hogy a lányok miért panaszkodnak?"

Érdemes megfigyelni, hogy milyen lányok panaszkodnak. Leginkább a 30+-os réteg, akiknek kora huszonévesen még nagyon ment a szekér, élvezték, hogy fürödhetnek a férfiak figyelmében, nyugodt szívvel pattintgathatták le a kérőket, mert úgyis mindig jött egy picivel jobb és nem gondoltak arra, hogy ennek egyszer vége szakad. Hallottam már 30 alatti lányt is panaszkodni, hogy nem talál épkézláb pasit, de nem ez a jellemző.
Ilyen szempontból a nők viselkedése nem sok különbséget mutat egy cukorka boltba beszabadult óvodástól. Degeszre tömik magukat, később pedig nyafi van, amikor megfájdul a hasuk.

@Tapasztalt tapasztalatlan: "Miért nem ül ott azóta is minden nap - egy vörös rózsával a kezében - és várja a lányt? Ha kétszer volt, jön harmadszor is szerintem.
A fiúk saját magukat értékelik le ZS kategóriássá ezzel a tutyumityi viselkedéssel."

Egy olyan világban, ahol lassan már az is nők elleni erőszak, ha olyan lánynál próbálsz kezdeményezni, akinek nem jössz be, megéri kockáztatni azt, hogy teljesen hülyét csinálj magadból? Pláne közterületen több száz ember előtt?

Pont az ilyen romantikusnak hitt hülyeségekkel nyomná le a saját értékét. Ha a srác fut egy lány után, vagy képes miatta vállalni a nyilvános megszégyenítést és hülyét csinálni magából, azzal azt kommunikálja, hogy a lány sokkal értékesebb, mint ő.

@Sadist:
"Ha a srác fut egy lány után, vagy képes miatta vállalni a nyilvános megszégyenítést és hülyét csinálni magából, azzal azt kommunikálja, hogy a lány sokkal értékesebb, mint ő. "

ez a szokásos hollywoodi filmekben szokott így lenni

@Tapasztalt tapasztalatlan: konkrétan van egy ismerősöm aki így jött össze a párjával. A srác leszólította az utcán, a következő alkalommal vörös rózsával várta. 10 éve házasok. Mondjuk nem is 20-as generációról van szó.

@Sadist: "Ha a srác fut egy lány után, vagy képes miatta vállalni a nyilvános megszégyenítést és hülyét csinálni magából, azzal azt kommunikálja, hogy a lány sokkal értékesebb, mint ő."

He?
Miért következik egyik a másikból? Nekem soha nem jutna eszembe megalázni valakit azért mert nem jön be. Ez netto hülyeség. Mellesleg elég rossz önbizalomra vall. A pasi fél a lebőgéstől ezért nem megy oda senkihez, a csajok meg kicsípik magukat h végre valahára megszólítsa őket valaki, erre fel nem történik semmi. Vicces :D

@Светлана Павлова: Ilyen az emberi pszichológia. Ha a srác érdeklődést mutat és fut a csaj után, azzal magasabb státuszba helyezi.
Hasonlóan az a fontosabb ember, akire várnak, nem az, aki várakozik.
Minél jobban pitizik, annál mélyebbre helyezi magát a másikhoz képest.

"konkrétan van egy ismerősöm aki így jött össze a párjával. A srác leszólította az utcán, a következő alkalommal vörös rózsával várta. 10 éve házasok."

A lottót is van, hogy megnyeri valaki, de attól még -EV-s.

Na végre, egy jó poszt, és jó kommentek. A leírt típusokban nekem is részem volt. És igen: nem szabad nő után futni !!!