pont pont pont

Buék mindenkinek!

Tessék, itt egy fogalmazni tudó poszter. (biztos nem Ákos) :)

Nagyon szép zöngemény, de azért kíváncsi lennék én, mi lehet a színfalak mögött, az asszony meséje is érdekes, lehetne, hogy ő hogyan látja a dolgot.

Az mindenesetre valószínű, hogy a gyerekekkel zsarolja, mert itt ez a mondat:

" Akkor minek maradok? Menjek, ő nem haragszik.De én azt gondolom, hogy ha egy férfi gyereket vállalt, akkor nevelje is fel őket, a szerelmi agybajai ellenére"

Azt hiszem a gyerekek felnevelése és az elválás nem ugyanaz. Meg aztán nem tudom a poszter miből gondolja, hogy a gyerekei sík hülyék, vagy vakok és nem veszik észre az otthoni drámát?

Éljen hazugságban a megálmodott egzisztenciájával, kirakat életével. (ja ott a retkes kúrótanyán lehet, hogy rájött, hogy a pénzen túl más is boldoggá tehet egy embert)

@leonito77: azért a "A narancssárga színben játszó nap pontosan egy kiszáradt fa mögött kezdett lebukni és kristálytisztán kirajzolta egy, a fa ágán ülő egerésző ölyv kontúrjait. " típusú szövegekért kijárna egy tockos :)

ilyenkor egyébként mindig felmerül bennem a kérdés, hogy lehetnek ennyire életképtelenek emberek ennyi idősen

@leonito77: hát, szép, kerek mondatok, csak épp a töméntelen mennyiségü nyálat takarítottam magamról az elmúlt 10 percben...

@TBal: :D Nálam is csöpög a nyál a monitorból!

Az egész poszt alatt néha sajnáltam szerencsétlent, néha meg az undor fogott el. Számomra felfoghatatlan, hogyan képesek az emberek szerelem nélkül házasodni, gyereket csinálni. Mi a fontos az életben? A ház, az autó, a feleség (akibe nem szerelmes)? Jó, a gyerek az más... Miért jó így élni? Mi a jó ebben, hogy megvan "mindene", de ami igazán fontos, pont az nincs és erre 40 évesen döbben rá? És lehúzott az életéből 40 évet így. Azokat a dolgokat amiket átélsz, megélsz, megtanulsz, akár a "fa ágán ülő egerésző ölyv kontúrjai", azok amik igazán a tieid! Ezek a pillanatok, érzések amik fontosak, nem kezdheted újra, ha elszúrtad. Örvendetes, hogy a poszter erre rájött ennyi idő után, csak éppen 5 ember sorsát/életét forgatta fel kicsit vele...

@leonito77: Buék! :)

@Lord Papírsárkány: Azért megkérdezném magamtól, ha most olyan jó minden az új szerelmével, hogy előtte a feleségével a szex az oké volt?

Amúgy személy szerint, azaz pontosabban számomra teljesen életidegen, hogy ha egy nővel én ilyen jól érzem magam, akkor otthon kötelességszerűen le tudjam a minimum numerát. Ez nekem nem menne több okból sem.

A másik fele meg az asszony, hogy van gusztusa lefeküdni a férjével, mikor tudja, hogy a másik nőt sokkal jobban kívánja?

Vagy lehet, hogy nem is szexelnek már?

@TBal: Na jó, de ha már eltüntetted a dns-t magadról akkor tulajdonképpen a szép szavak mögött egy hazug, csaló fazon áll. Mondhatni a szar akkor is szar marad, ha szépen be van csomagolva.

@leonito77: "Vagy lehet, hogy nem is szexelnek már? "
és ki tudja, mióta...

@leonito77: tuti nem szexelnek már.

@Lord Papírsárkány: @Bundabandi (Cookie Bunny):

Azért 40 évesen a szexről lemondani? Szerintem az asszonyra már sohasem állna fel neki... maximum már csak egészségügyi okokból és szerintem a nő is így gerjedne gyermekei apjára.

El tudom képzelni azt a maximum 2 perces aktust: Öltözet marad, bugyi félre és kész. Pont mint mikor vizelni megy az ember.... ez aztán perspektíva.

De azért mondok valamit. A poszter jár majd még megy üzleti tárgyalásra és lesz megint majd egy nő, akit a rét királynőjének szólítva dönt meg motelben.

Ahelyett, hogy elválna a francba, növesztene egy kicsit szilárdabb gerincet és akkor még lenne pár jó éve férfiasság terén.

@Bundabandi (Cookie Bunny): pacsi

Böff

@leonito77: nem mondott ő le, dugott az asszony helyett mást. Gondolom szépen ellaposodott a helyzet otthon.

@leonito77: mondjuk mit várunk egy olyan embertől, aki férfi létére:
- 22 évesen meggyőzte magát, hogy nem képes szerelmes lenni
- 22 évesen házasodott
- olyan szóvirágokat irkál, hogy Oravecz Nóri megirigyelné

Amúgy: "A vállalkozásaim kezdtek befutni, a gyerekek száma örvendetesen növekedett, míg egyszer csak észre nem vettem, hogy felesleges vagyok otthon, a kutya nem foglalkozik velem."

Na, itt dugtak utoljára. Előtte is már csak kötelességből, havi 1-2szer, az általad leírtak szerint kb.

@Bundabandi (Cookie Bunny): @leonito77: Tudjátok, hogy ilyen téren én engedékeny vagyok. A hapsi akkor, amikor a döntést meghozta a családalapításról, még egyszerüen nem ismerte ezeket az érzelmeket, a leírás alapján legalábbis. Nem tudta, hogy miféle hajtóeröt és kínlódást tud az ilyen okozni. Ha hirtelen rátok esne egy repülögéphajtómü, arra sem számítanátok elöre, mert egyikötöket sem hívják Donnie Darkonak.

Én speciel nem érzem, hogy hazug vagy csaló lenne. Ö is okos már utólag, mert egy olyan oldalát ismerte meg, amelyröl elötte nem is tudott hogy létezik, elöbújt az ellenforradalmár a sötétböl, és nem reszketett. Persze lehet, hogy ha szerelemböl házasodott volna, akkor is ellaposodott volna, aztán jött volna egy új. De lehet, hogy nem.

@Namely: vigyázz, nehogy segget csinálj a szádból, mert a végén még megpróbálnak faszt dugni bele! :)

@TBal: Az, hogy hazug, vagy csaló (jelen esetben ugye mindkettő) itt nem érzés kérdése, hanem egyszerű tény, mindenféle ítélkezés nélkül.

A házasságok zöme ellaposodik, tudom, volt nekem is egy 7 évig tartó kapcsolatom. Ellaposodott és vége lett. Az a baj az ellaposodással, hogy, ha az embernek nincsen elég tapasztalata és elég lusta is, akkor észre sem veszi, vagy, ha igen, akkor sem törődik vele.

A poszter is egyszer csak észrevette, hogy már csak füvet nyír otthon. Valahogy eljutott ide a dolog. És ezen a ponton a poszter tulajdonképpen az asszony nyakába is igyekszik varni a felelősséget. Haha.

A gyerekek nevelése csak rizsa amúgy.

Aki képes 2 évig ilyen álságosan élni, az húzza le magát a budin, mert nincsen vér a pucájában cselekedni.

Idejön sajnáltatni magát, hogy mekkora barom, mert hogy kiszúrt magával. pedig az egész családjával kiszúrt, majd az élet kifizetteti vele a számlát.

@TBal: OK, köszi, hogy szóltál.... :)

@leonito77: "pedig az egész családjával kiszúrt" miért is?

@Namely: csak hiányoltam a te univerzális megoldási javaslatodat a poszt alól. Vagy az itt nem müködne szerinted? A szövegböl csorgó nyálat fel lehetne használni síkosítóként... :)

@TBal: én csak azt nem értem, minek megházasodni 22 évesen, bevállalni 3 gyereket, úgy, hogy nem szerelmes abban a nőbe, akivel ezeket megteszi. Mert mások is megházasodtak már? Mert ez a "társadalmi elvárás"? Ezt a mintát hozta otthonról? Vagy mint régen, hogy házasodjunk össze oszt a szerelem meg majd megjön valamikor?

Mondjuk tök mindegy már, mert megtette. Azért érdekelne, hogy mi vezette anno? Miért kellett mindez? 40 évesen ért el odáig az érzelmi fejlődése, hogy rájött, mi a fontos? És akkor most még mindig ott tart, hogy a gyerekei előtt nem akar lebőgni, hogy milyen egy faszkalap, ezért fenntartja a látszatot? Ez az ember egy kirakatban él! Meg akar felelni valaminek/valakiknek még mindig. Ennyire fél úgy élni az életét, ahogyan valójában szeretné?

@Lord Papírsárkány: Mert becsapta őket. A gyerekek nem igazán veszik jó néven, ha szüleik hazudnak nekik és ez igaz a házastársakra is.

Képzeld el, hogy érveljen majd egy vitában a fia ellenében mondjuk tisztesség kérdésében? A gyerek azonnal vissza replikázna, hogy miért fater, te is hazudtál évekig nem?

A gyerekben nem sok tisztelet alakul ki így... És ez ugye senkinek sem jó. Az a gerinc az nagyon fontos alkatrész.

@Bundabandi (Cookie Bunny): "Ennyire fél úgy élni az életét, ahogyan valójában szeretné?"
Pontosan.

@leonito77: Át kéne állni szinesre, a fekete-fehér gondolkodásban se menő már rég :)
Amúgy is kb. MINDENKI hazudik (csak van aki magának is hazudik arról, hogy ő nem), rohadtul nem ettől függ, hogy a gyerek-szülő viszony milyen lesz. Attól függ, hogy miben és miért hazudik.
Plusz a gyerekek lehet észre se vesznek az egészből semmit (persze, tudom, az a "séma", hogy ők aztán mindent megéreznek, de ha már kamaszok, PONT leszarják, mi van otthon, magukkal vannak elfoglalva)

Hm. Hallottam már ilyet és a szívem szakad meg az ilyen történetektől. Nem lehet, hogy ha otthon nincs évek óta elhanyagolva (ez persze kettejükön múlott), akkor nem lesz szerelmes? Mert azért lett szerelmes, mert ettől a lánytól megkapott minden szeretetet és törődést?
Amúgy szerintem ilyenkor el kell válni és kész.

@Bundabandi (Cookie Bunny): de hát megmondta: azt hitte, a szerelem csak egy legenda, legalábbis számára, mert sose élte át, talán azt hitte, hogy nem képes rá.

@Bundabandi (Cookie Bunny): "én csak azt nem értem, minek megházasodni 22 évesen, bevállalni 3 gyereket, úgy, hogy nem szerelmes abban a nőbe, akivel ezeket megteszi."
Ez elég kockakérdés. Az addigi tapasztalatai alapján úgy gondolta, hogy a szerelem az nem az ö kenyere, nem érezte, hogy lehetne szerelmes, nem tudta, milyen. Az akkori eszével hozott egy racionális döntést, aminek jó és rossz kifutása egyaránt lehetett - itt a rossz jött be. Úgy gondolta, hogy le fogja tudni élni az életét ezzel a növel, boldogságban aztán kiderült hogy mégse.

Amúgy fura a szerelem számonkérése pont töled, mintha te nem tudnád tapasztalatból, hogy mekkora garancia az bármire is.

@hany eves a kapitany: hm, azért kíváncsi lennék arra, hogy pontosan hány és milyen "felszines" kapcsolata volt a házasság előtt

@leonito77: Figyelj, bizonyos szavak magában foglalnak véleményezést is, a "hazug" és "csaló" szavak magában foglalják azt, hogy aki azt használja, az a tényállításon kívül egyben el is ítéli azt a személyt, akire használja. Jobban szeretem azokat a kifejezéseket, amik nem foglalnak magukban véleményt. Sokmindent lehet még róla mondani. Balfasz, kesön eszmélt, apuka, bélyeggyüjtö, stb. Ha te a hazugot és a csalót választod, akkor azt is mondod, hogy ezen tulajdonságai a leglényegesebbek számodra. Tévedni emberi dolog, érzelmi spirálba kerülni is az, meg rosszul dönteni is az. Én azt látom, hogy emberi módon reagált, és ezeket a dolgait különbözö erkölcsi nézöpontokból lehet kritizálni.

Igen, tényleg nem ápolta a kapcsolatát, valószínüleg ebben fifti-fifti hibásak a párjával, de ugye ez mással is megtörtént már, példának okáért, gyanítom, veled is. Csak te nem csináltál gyerköcöt, így nem sokat borítottál. A hapsi szerintem csak nem akarja egyik végtagját sem levágni, pedig sajna ebben a szituban minimum kettöt le kell. Fürész papa csapdája.

@hany eves a kapitany: @TBal: Hogy nem lehet valaki képes a szerelemre? Ez nekem annyira egy elképzelhetetlen dolog. Hogy tud az ilyen ember egyáltalán szeretni? És ezt most nem magas lóról mondom, hanem komolyan kíváncsi lennék, hogy akkor amit pl. a feleség iránt érzett, az mi volt? Csak volt valaki, aki törődött vele és ez elég volt? Én annyira az érzelmek embere vagyok, hogy számomra felfoghatatlan, hogy tud valaki így élni. Hozzá nem mennék senkihez, ha nem szeretem, de huzamosabb ideig nem is tudnék együtt élni vele. Magát védi (védte), hogy nem nyílik meg és nem szeret?

"Amúgy fura a szerelem számonkérése pont töled, mintha te nem tudnád tapasztalatból, hogy mekkora garancia az bármire is. "

Hmmm? Ezt nem igazán értem.

@Bundabandi (Cookie Bunny): képzeld, az emberek különböznek :). AZ INFP-knek pl. a gondolkodás az egy alárendelt funkció, mint tudod, másoknak viszont fontos, az életvitelüket, döntéseiket meghatározó dolog. Másoknak meg az érzés az alárendelt. Csak nézd végig az embertípusokat, és talán elfogadod, hogy különbözö emberek különbözöképpen müködnek, pl. más alapon döntenek, mint te.

@TBal: @Lord Papírsárkány:

Úgy látom a fogalmazásom kissé sarkos lett. Nem ítélem el a hapsit, csak ugye valóban a csaló és hazug szavak erősek. De lépjünk túl ezen... átfogalmazom egyszerűbbre:

Szerintem a poszter balfasz!

Azt hitte mindent elért az életben, aztán rájött, hogy létezik egy másik élet is. Megpróbálta ezeket párhuzamosan élni, de sajnos az élet azt valahogyan sohasem engedi, úgy biztosan nem, ahogy az ember szeretné.

Poszterünk jól tenné, ha rinyálás helyett gondolkodna.

@Bundabandi (Cookie Bunny): ""Amúgy fura a szerelem számonkérése pont töled, mintha te nem tudnád tapasztalatból, hogy mekkora garancia az bármire is. ""

Hát, a mondanivalód kb. az, hogy a pasi nem szerelemböl házasodott, ne csodálkozzon, hogy ez lett a vége. Logikailag ezeket lehet felépíteni a te mondandódra:

Ha valaki nem szerelemböl házasodik, akkor a kapcsolatnak rossz vége lesz.
illetve amit sugallsz:
(Csak) akkor lesz boldog egy kapcsolat, ha szerelemböl választja egymást a két fél.

Én ezzel szemben vitatom mindkét állítást. Ugye neked is voltak hosszú, szerelmes kapcsolataid nem épp szuper végzödéssel, másrészt meg nem tudok még statisztikákat se, ami legalább azt alátábasztaná, hogy több szerelemböl kötött kapcsolat/házasság ér boldog véget, mint nem szerelemböl kötött. Te tudsz ilyet?

Úristen... :D

@leonito77: így már kissé korrektebb, kösz. Szerintem amúgy csak bizonyos lehetöségeket nem látott elöre, és így csapdába került - mint történik ez az emberek tekintélyes részével. Valószínüleg az itteni ifjonc irkálókkal is fog, talán velem is, mindenesetre én igyekszek felkészülni ilyenekre, és reménykedek, hogy velem nem lesz ilyen.

@Hurri Kán: mondd, mit szeretnél tölem? :)

@TBal: Azt nem mondtam, hogy egyformának kellene lennünk. :D Csak azt mondtam, hogy számomra olyan felfoghatatlan dolog ez. Az INFP már csak ilyen. :P Meghalnék, ha az érzéseket nem élném át ilyen intenzitással, ahogy szokásom. Borzasztó még csak elképzelni is, hogy a poszter majd 40 évig nem tudta, mi az a szerelem.

@TBal: "Én ezzel szemben vitatom mindkét állítást. Ugye neked is voltak hosszú, szerelmes kapcsolataid nem épp szuper végződéssel, másrészt meg nem tudok még statisztikákat se, ami legalább azt alátámasztaná, hogy több szerelemből kötött kapcsolat/házasság ér boldog véget, mint nem szerelemből kötött. Te tudsz ilyet?"

Hja, csak "nem-szerelemből" meg mi a fasznak házasodni? :) (najó, pontosítok: mi a fenének egyáltalán házasodni :) )

@leonito77: na, így érthetőbb valóban, mire gondolsz

@Bundabandi (Cookie Bunny): Van akinek ez nem olyan magától értetődő. Van aki meg úgy születik, hogy a "vérében van". Emb... lénytípus kérdése.

@Bundabandi (Cookie Bunny): "Borzasztó még csak elképzelni is, hogy a poszter majd 40 évig nem tudta, mi az a szerelem."

Ha tudnánk racionálisan gondolkodni a szerelemről, akkor mondhatnánk, hogy ez igazából nem is olyan gáz (sőt, a faszi egy mázlista :) ). Hiába, a szerelem öl, butít és dezinficiál. Ja nem, ez utóbbi az alkohol.

@TBal: " akkor lesz boldog egy kapcsolat, ha szerelemböl választja egymást a két fél."

Pontyosan! Én így gondolom.

"nem tudok még statisztikákat se, ami legalább azt alátábasztaná, hogy több szerelemböl kötött kapcsolat/házasság ér boldog véget, mint nem szerelemböl kötött. Te tudsz ilyet? "

Nem tudok. Viszont nálam a második nem létezik. Ha már egyszer valami miatt itt kell élnem ezen a bolygón, akkor szerelmes akarok lenni és lubickolni az érzelmekben (akár jó, akár rossz) egész életemben. Egyébként nem látom értelmét az egésznek. :D

@Bundabandi (Cookie Bunny): Szerintem az lehetett, hogy szerette ő a feleségét is, meg valószínű tudták ők harmónikusan működtetni azt a kapcsolatot egy darabig. Csak az az eufória hiányzott belőle mindig is. És a poszter azt gondolta, hogy jól van ez így, ő ezt nem tudja érezni. Nem a szeretet hiányzott.
Valószínűleg a szerelem hiánya miatt tudtak eljutni addig, hogy le se szarták egymást. És lehet, hogy ezért nem szabad szerelem nélkül házasodni. Franc tudja. Mert ugyanakkor TBal-lal is egyetértek, a szerelem se garancia a világon semmire, főleg nem a tartósságra :D Most akkor hogy van ez?! :D

@Lord Papírsárkány: minek házasodni? Hát, egyszerübb ügyintézés, jobb adókategória, ilyesmi. Racionális típus vagyok, de ez egy ilyen "Téged választalak"-gesztus a részemröl, én ezt akartam, életcélom volt.
Miért olyan nagy dolog az a szerelem amúgy? Intenzív, narkotikus állapot, ahol amikor benne vagy, azt hiszed, örökké fog tartani, aztán meg csodálkozol, amikor mégsem. Szerintem sokkal célszerübb más alapra helyezni a házasodást, de persze más gondolhatja másképp, akár mindenki más is rajtam kívül.

@Bundabandi (Cookie Bunny): én pl. nem vagyok egy szerelmes típus, de nekem is van számtalan öröm az életemben, olyanok, amiket valószínüleg te nem találnál örömtelinek. Érem én, hogy te belehalnál az ilyenekbe, csak fura, hogy te sokadszor jössz elö ilyen érveléssel a posztok alatt, hogy te ilyen vagy, tehát mindenki ilyen, és így adsz tanácokat, illetve értetlenkedsz. A poszt végére megegyezünk páran veled, hogy mindenki különbözik, másnapra elfelejted, és kezded újra ugyanazt a verklit. Én meg ezt nem értem, hiányolom a fejlödést... :)

@Lord Papírsárkány: Mázlista? Akkor én nem akarok mázlista lenni! :D

@Bundabandi (Cookie Bunny): "szerelmes akarok lenni és lubickolni az érzelmekben (akár jó, akár rossz) egész életemben"

De hát a nagy intenzitású szerelem benned is elmúlik pár év alatt, nem? Gondolom ezzel párhuzamosan a lubickolás is megszűnik, nem? Ilyenkor mi szokott lenni benned? :) Vagy arra gondolsz, hogy nem szokott elmúlni teljesen? :)

@Lord Papírsárkány: "Ha tudnánk racionálisan gondolkodni a szerelemről," akkor az valami egészen groteszk paradigmaváltás lenne (vagy valami ehhez hasonló f@szság), tekintve, hogy ugye a racionalitás az nem más, mint a közgazdaságtanból jól ismert költség-haszon elemzés (azaz a legkisebb költséggel a legnagyobb hasznosságot előállítani saját magunk számára), míg a szerelem, mint irracionális, azaz érzelmi motiváció, ezzel pont köszönőviszonyban se nem van.
Ami a posztert illeti, nem is tudom ki írta, de igaza volt: a poszter egy szimpla balfasz. Mostanra érte el azt az érzelmi/intellektuális fejlettségi szintet, hogy érdemes lenne elgondolkodnia a családalapításon, eddig ez szerverhiba volt. Más szavakkal mostanra a IQ-ja talán már majdnem megegyezik a lábméretével, még eddig ezt nem mondhatta el magáról.

@TBal: Figyi, én is kiállok a saját gondolataim, elképzeléseim mellett, meg te is a tieid mellett. Mivel mindenki magából indul ki, hát olyan tanácsot ad, amit ő maga is tenne abban a helyzetben. Attól, hogy számomra sokszor felfoghatatlan, hogyan képesek emberek 0 empátiával és érzelmek nélkül (pontosabban bizonyos érzelmek nélkül) élni, még gondolhatják mások másképpen. Akkor ti adtok neki más tanácsot, amivel lehet, hogy én nem értek egyet. Nem tudhatjuk, hogy a posztolók (vagy bárki, aki olvassa), milyen embertípusok. Nyilván leszűrik/elfogadják/megértik maguknak azt, ami hozzájuk közelebb áll (vagyis csak gondolom, hogy így van :)). Attól én még nem fogom másképpen gondolni, mert van olyan, aki nem ért velem egyet. Persze az évek alatt biztosan van olyan dolog, amiben változott a véleményem, de csak azért nem fog változni, mert másképpen gondolják mások. Megvitatjuk, elmondom én hogyan látom, elmondjátok ti is. Összekapunk "párszor" és ennyi. Nem az a lényege, hogy megismerjünk más véleményeket? A posztolók is ezért írnak (gondolom én). Írhatnám én is, hogy nem látom benned a fejlődést, mert nem közeledik a véleményed az enyémhez. :D Bár a zigazságot úgyis Father tudja, szóval nem is értem mit koptatom itt a billentyűket. :)

@hany eves a kapitany:"De hát a nagy intenzitású szerelem benned is elmúlik pár év alatt, nem?"
Hát ide egy "klasszikus" versrészlet illik: "a szerelmem, mint a virsli, elfogyott. Én szegény mit kezdjek a megmaradt mustárral?"
:)

@hany eves a kapitany: Nagyon ritka mikor elmúlik. Ha van ilyen, akkor nagy problémák vannak, amiket nem tudok megoldani. Legtöbbször csak az intenzitás változik, de nem úgy, hogy csökken folyamatosan, hanem inkább hullámzó. Én képes vagyok újra, meg újra beleszeretni valakibe. :D Ez ott szokott "megbukni", hogy a másik nem ilyen, mint én. Igazából még nem találkoztam olyannal, mint én. :D Szóval a másiknál csökken és aztán néz rám értetlenül, hogy nálam miért van még mindig ilyen szinten az érzelem. Évek múltán is körül tudom rajongani azt, akit szeretek. Mondjuk ez a gyűlölködésre is igaz. :) Bizonyos embereket nagyon tudok gyűlölni, akár évekig is.

@Bölcs Jaroszláv: én inkább az EQ-t mondanám, de egyébként jahh. :)

@Bundabandi (Cookie Bunny): "Ez ott szokott "megbukni", hogy a másik nem ilyen, mint én." Hát ja! Én mindig mondom, hogy nem vagyunk egyformák (kivéve engem, mert én mindig teljesen egyforma vagyok).
:)

@Bölcs Jaroszláv: mondta Jaroszláv és belenézett a tükörbe. :D

@Bundabandi (Cookie Bunny): ne aggódj, a jelek szerint nem is vagy az :)

@Bölcs Jaroszláv: "akkor az valami egészen groteszk paradigmaváltás lenne (vagy valami ehhez hasonló f@szság), tekintve, hogy ugye a racionalitás az nem más, mint a közgazdaságtanból jól ismert költség-haszon elemzés (azaz a legkisebb költséggel a legnagyobb hasznosságot előállítani saját magunk számára), míg a szerelem, mint irracionális, azaz érzelmi motiváció, ezzel pont köszönőviszonyban se nem van. "

Hangsúlyozom, "gondolkodni a szerelemRŐL", tehát nem "racionálisan szerelmesnek lenni". Avagy: ha képesek lennénk a szerelmet magát tisztán értelmi alapon végiggondolni, mire is jó, hova jutnánk (pl. arra , hogy kizárólag a gének fennmaradására jó, pusztán "üzleti" és egyéni szempontból nem valami hasznos)

@Bundabandi (Cookie Bunny): "Én képes vagyok újra, meg újra beleszeretni valakibe."
Mások is ilyenek ám, csak náluk az a valaki mindig más :)

@Bundabandi (Cookie Bunny): "Mivel mindenki magából indul ki, hát olyan tanácsot ad, amit ő maga is tenne abban a helyzetben." Egy fittyfenét, már bocs, ez csak egy önfelmentés. Ami külön vicces, hogy te pont az empátia szót használod, ami a másik helyébe való beleélö/beleérzö képességet jelenti. Te meg pár felszínes infó alapján beleképzeled magad a másik helyébe a SAJÀT érzelmeiddel és gondolataiddal, és értetlenkedsz/ítélkezel. Ez pont hogy nem empátia, hanem felszínes ítélkezés.
És egyébként meg beleképzelheti magát az ember a másik ember fejébe, megismerheti a szabályait és a belsö rugóit, és adhat az alapján tanácsot, hogy az illetönek mi fér bele. Én pont hogy igyekszem mindig elkerülnia magamból kiindulás csapdáját. Pl. egy monogám embernek nem fogom azt mondani, hogy miért nem kefél összevissza, mert neki az nem fér ele, az nem az ö szabályai szerint van.
No, szóval szerintem a mindenki magából indul ki az egy bazinagy önigazolás, semmi több.

@Bölcs Jaroszláv:

"csináljunk hotdogot, van nálam virsli,
ha te is úgy gondolod, kell még egy kifli,
hogyha jól dolgozunk, mindjárt jön a mustár,
de ha ketchupod van, akkor inkább szóljál!"

@TBal: Már bocsánat, de soha nem fogsz tudni úgy empatikus lenni a másikkal, hogy a saját érzelmeid, tapasztalataid, gondolataid szűrőjén ne menjen át az egész. Nem fogsz tudni a másik fejével gondolkozni SOHA!

Egyébként a mostanival mi a bajod? Mert úgy írsz, mint akit sért valamiért az, amit írtam. "Mi fáj? Gyere mesélj!" :D

@TBal: Szerintem meg igenis hazug és csaló volt a kapcsolatában, és a kapcsolatnak épp a bizalom a lényege. Akkor kellett volna a feleséghez fordulnia, mikor nem érezte jól magát otthon. Itt persze nehezebb az ügy a gyerekek miatt, nem tudom én se mit tennék ilyen esetben. Csak azt tudom, hogy ezerszer többre becsülök bárkit, aki őszinte velem, akármennyire fájdalmas is, amit mond. A poszter meg azt gondolta és gondolja most is, hogy ő tudja mi a tuti, hogy a döntése a jó döntés. Én azt hiszem, hogy a szerelem el is múlhat, és házasság után is megjöhet a szerelem, de csak azok a kapcsolatok jó, amelyekben valahol ott van a szerelem.:)

@Bundabandi (Cookie Bunny): Pedig bizony az empátia fogalomnak nem csak az együttérzés a része, hanem az a képesség, hogy megpróbáld a dolgokat az ő szemszögéből/nézőpontjából látni, átélni, érezni stb.

@Lord Papírsárkány: Persze, de ő azt mondja, hogy én nem ezt teszem. Én nem így látom.

"És egyébként meg beleképzelheti magát az ember a másik ember fejébe, megismerheti a szabályait és a belsö rugóit, és adhat az alapján tanácsot, hogy az illetönek mi fér bele."

Honnan tudja egy posztból, hogy a posztolónak milyen szabályai és belső rugói vannak? Nem is ismeri. Ennek következtében csak úgy tud tanácsot adni, hogy a hiányzó infókat kiegészíti saját maga. Ha meg már ezt teszi, akkor a saját szűrőjén átnyomja, vagyis már benne lesznek a saját kis dolgai is. Ez elkerülhetetlen. Még akkor is elkerülhetetlen, ha jobban ismeri az illetőt. Mindent nem tud számításba venni, olyan nincs, mert ő nem az az ember. És pont ő hangoztatja, hogy minden ember más...

@Bundabandi (Cookie Bunny): "Persze, de ő azt mondja, hogy én nem ezt teszem. Én nem így látom."

Nem csak ő mondja, te is ezt mondod itt: "a saját szűrőjén átnyomja, vagyis már benne lesznek a saját kis dolgai is. Ez elkerülhetetlen." vagy "Mindent nem tud számításba venni, olyan nincs" stb

Ebből úgy tűnik szerinted nem működik (és/vagy te nem vagy képes rá , nem gondolod, hogy bárki képes rá). Szerinte meg igen.

Más: "Ennek következtében csak úgy tud tanácsot adni, hogy a hiányzó infókat kiegészíti saját maga."

Pont az a baj néha, hogy túl sok mindent költünk hozzá, talán épp, hogy nem kell kiegészíteni.

@gizi6: "Akkor kellett volna a feleséghez fordulnia, mikor nem érezte jól magát otthon."

Ezzel az a baj, hogy nagyon sok kapcsolatban nem egyik napról a másikra romlik el minden hirtelen (max. utólag, kívülről, a leírásból látható így), hanem szépen lassan fokozatosan (a chihuahua-k se egy farkasból pottyantak ki :) )

Elbaszni persze ott baszta el, hogy afféle "mert így szokás" hülyeségből házasodott, vállalt gyereket.

@Lord Papírsárkány: Na, akkor menjünk vissza az eredethez:

"Te meg pár felszínes infó alapján beleképzeled magad a másik helyébe a SAJÀT érzelmeiddel és gondolataiddal, és értetlenkedsz/ítélkezel. Ez pont hogy nem empátia, hanem felszínes ítélkezés."

Erre mondtam én, hogy ő ugyanezt teszi, mert nem lehet teljesen elvonatkoztatni magunktól, plusz nincs is elég infó ehhez. Akkor miért lenne az enyém ítélkezés, az övé meg empátia?

@TBal: Szólhattál volna hamarabb is, pont most ettem meg az utolsó kiflit, ami az ebédemből megmaradt!
:)
@Bundabandi (Cookie Bunny): @Lord Papírsárkány: egészen szimpik vagytok már egy ideje ahogy így elvitatkoztok egymással: mint egy jó, öreg házaspár. Ideje lenne együtt járnotok!
:)

@Bundabandi (Cookie Bunny): Részemről az "eredet" ez volt:
"Már bocsánat, de soha nem fogsz tudni úgy empatikus lenni a másikkal, hogy a saját érzelmeid, tapasztalataid, gondolataid szűrőjén ne menjen át az egész. Nem fogsz tudni a másik fejével gondolkozni SOHA!"

Erre írtam, hogy "Pedig bizony az empátia fogalomnak nem csak az együttérzés a része, hanem az a képesség, hogy megpróbáld a dolgokat az ő szemszögéből/nézőpontjából látni, átélni, érezni stb."

Ergo valójában pont úgy lehet ténylegesen empatikusnak lenni, ha képes vagy arra, ami szerinted nem lehetséges.

Az a "ti harcotok" kis rambók és rambinák, hogy melyikőtök empatikus vagy sem :)

@Bölcs Jaroszláv: Erről eszembe jutott az a mondás, ami kb. úgy szól, hogy "A baráthoz legközelebb álló / arra leginkább hasonlító dolog, ami egy sárkánynak lehet az az ősi ellenfél, aki még életben van :)"

@Lord Papírsárkány: És ez esetleg lehet egy "vérnyúl" is akár?
:)

@Lord Papírsárkány:
Szerintem nincs igazad. Én pl. kb. értem, és megértem, hogy valaki miért szereti a sóskát, attól függetlenül, hogy nekem túl savanyú, úgyhogy szerintem elég empatikus tudok lenni azzal az illetővel ilyen téren. Értem én, csak nem értek vele egyet.

@Lord Papírsárkány: köszönöm a mellettem való kiállást, jó, hogy most ezzel nem vagyok egyedül.

@Bundabandi (Cookie Bunny): Törekszem a lehetö legjobb empátiára, próbálom a lehetö legtöbb faktort figyelembe venni. persze nem vagyok tökéletes, többször benézek dolgokat, de törekszem a lehetö legjobb megismerésre. Nálad ezt egyáltalán nem látom, csak hogy csinálod a magad módján, és közlöd, hogy a tiednél magasabb szintet márpedig nem lehet elérni.
A másik faktor, hogy próbálok mindig jóindulatúan közelíteni az itteni alanyokhoz nem ítélem el öket, hacsak nem ordít róluk, hogy büdösbunkó prosztók.

@Bölcs Jaroszláv: @Lord Papírsárkány: Nem a nyúlon túl, hanem maga a nyúl! :D :D :D

Még élek! Nem haltam meg! XD Hűűű de jól vagyok!

@TBal: Szerinted melletted állt ki? Érdekes.... szerintem meg egyikünk mellett sem.

"közlöd, hogy a tiednél magasabb szintet márpedig nem lehet elérni."

Hol tettem én ilyet? Hol a híres empátiád, hogy beleérzel belelátsz abba, hogy a másik mit, miért tesz? Ismerd meg belső rugóimat és szabályaimat! Eddig még nem igazán sikerült. Benézted. :P :)

Itt a legfelsőbb szinteken egyébként sem ér el hozzám a zempátiád! XD

@gizi6: Jut is eszembe: nagyon szeretem a sóskát! Muszáj volt pont ezt eszembe juttatnod? Miért nem a parajt (spenótot) emlegetted? Azt pl. utálom.
:)
@Bundabandi (Cookie Bunny): "Még élek! Nem haltam meg! XD Hűűű de jól vagyok!"
Ez csak átmeneti állapot! Idővel meg fog szűnni!
:)

@gizi6: Igazat adok @Lord Papírsárkány: -nak abban, hogy a dolgok nem egyik pillanatról a másikra romlanak el, hanem a közkedvelt békás hasonlattal élve lassan forrósodik a víz, nehéz megtalálni a határt, hogy mikor kell már mindenképpen kiugrani.
Amúgy teljesen legitim, ha hazugnak meg csalónak mondod, csak ne kavarj az értelmén a szavaknak. Ha vállalod, hogy ezekkel egyben el is ítéled az illetöt, akkor az a te véleményed. Más, mint az enyém, meg rákérdezhetek a megalapozottságára, de attól még koherens, korrekt.

Ami az öszinteséget illeti: azt felejtik el sokan, hogy azt nem csak adni, hanem kapni is tudni kell. Ha az ember tudja, hogy egy öszinte kommunikációt a másik fél egyszerüen nem fogadna be/el, akkor azzal valószínüleg nem leszel öszinte. Fordítva is igez, ha bármi öszinte kellemetlen hírtöl kiakadsz (szélsöséges példa, hogy régen kivégezték a rossz hír hozóját), akkor veled nem lesznek öszinték, és nem hibáztathatod a környezetedet, amiért nem azok veled.
Itt azért vagyok megengedö, mert ezt a faktort nem ismerem, mármint hogy a feleség ezt hogy fogadta volna. Egyébként valószínüleg a pasi "csak" nem akart neki fájdalmat okozni, és addig tartotta magát ehhez, amíg csak tudta, nem esett le neki, hogy az nem opció.
Viszont ilyet szerintem csak nagyon fejlett IQ-val/intellektissal lehet megbeszélni. Hogy az ember azt mondja, hogy inkább okozz fájdalmat, megbirkózok vele, akkor is az igazat szeretném tudni. Egy ilyen szitut egyébként én anno meg tudtam beszélni a párommal, és azóta is tartom, hogy kb. ezerböl egy ember reagált erre olyan pozitívan/megértöen, ahogy ö reagált - nem vetek erre az illetöre követ azért, mert a maradék 999-be tartozik.

@Bölcs Jaroszláv: Esetünkben az inkább vércukor-nyúl (ha már sütemény-faló).

@gizi6: Szerintem meg nem mondtál ellent nekem. Az empátia nem feltétlen arról szól, hogy egyet is értesz a másikkal, csupán arról, hogy képes vagy az ő körülményeiből / gondolkodásából / érzelemiből kiindulni a sajátod helyett, felfogni, hogy ő miért más és gondolkodik / érez máshogy, mint te (vagy egyáltalán, hogy ő bizony más és máshogy gondolkodik/érez)

(Az ételes példa azért necces amúgy, mert ízlés kérdésében max. odáig lehet jutni, hogy megérted és elfogadod, hogy másnak más, ott nem nagyon vannak racionális nézőpontok, szóval nem is nagyon van szerepe az empátiának)

@TBal: nem állok én ki senki mellett, csak zavart, hogy keverednek a fogalmak :)

Azzal pl. deklaráltan nem értek egyet, hogy " csak hogy csinálod a magad módján, és közlöd, hogy a tiednél magasabb szintet márpedig nem lehet elérni."
Bundás nem egózik, csak nyomi :)

@Bundabandi (Cookie Bunny): ezen segíthetünk :)

@TBal: "Itt azért vagyok megengedö, mert ezt a faktort nem ismerem, mármint hogy a feleség ezt hogy fogadta volna. "

Arról nem is beszélve, hogy nem mindent lehet "megbeszélni".
Senkit se lehet pl. rábeszéléssel / alkudozással rávenni arra, hogy érezzen valamit, amit már nem érez.

@Bundabandi (Cookie Bunny): szörszálhasogathatsz, de gyakorlatilag ezt kommunikáltad. Pl. a saját szürös bekezdéseddel, hogy nem tudom kiiktatni... teljesen talán nem, de felismerhetem, hogy az az én szüröm, és háttérbe szoríthatom.
Meg volt a "mindenki magából indul ki" axiómád, azzal is gyakorlatilag ezt mondtad.

@Lord Papírsárkány: akkor csak örülök, hogy más is úgy ismeri az empátia fogalmát, ahogy én :).

@TBal: A válaszom: nem!

@Lord Papírsárkány: Az nem baj! Nem lesz majd szíved egy ilyen nyomi kis nyulat megenni. :D

@Lord Papírsárkány: "nem mindent lehet "megbeszélni".
Senkit se lehet pl. rábeszéléssel / alkudozással rávenni arra, hogy érezzen valamit, amit már nem érez. "

Ez tény, de az érzések gyakran köthetök bizonyos cselekedetekhez, viselkedésekhez. Van, hogy egy szituációban tanúsított magatartás öli ki az érzelmeket, ott esetleg esély van visszaszerezni, ha az illetö megváltozik, tanul a dologból. Csak sokszor nem tudatos, hogy milyen viselkedések váltják ki az érzelmeket. Szóval szerintem lehet karbantartani az érzéseket, csak nem úgy, hogy légyszi érezd ezt, hanem hogy egyebeken dolgozunk, és lesz neki kellemes mellékhatása.
Nálam pl. alapszabály, hogy ne nyeljünk le feszültséget, hanem próbáljuk mindig megbeszélni, mindkét fél számára megnyugtatóan lezárni a dolgokat - és ezért igen intenzív baszogatásra is hajlandó vagyok. Viszont talán ezért áll még a kapcsolatom...

@Bundabandi (Cookie Bunny):

-Édesapám, ki fingott?
-Nem!

:)))

Itt van mellettem egy szelet milotai mézes grillázstorta és néz, azt mondja egyééééél meg.... ahhhh. Kérek egy kis empátiát srácok!!! :D

@TBal: szörszálhasogathatsz ->nem,

de gyakorlatilag ezt kommunikáltad -> nem

Pl. a saját szürös bekezdéseddel, hogy nem tudom kiiktatni... teljesen talán nem, de felismerhetem, hogy az az én szüröm, és háttérbe szoríthatom ->nem

Meg volt a "mindenki magából indul ki" axiómád, azzal is gyakorlatilag ezt mondtad -> nem

Ma én vagyok a NEM ember. Egy állat, egy nyúl. :)

@Bundabandi (Cookie Bunny): és mi szól az ellen, hogy megegyed?

@TBal: Nyilván vannak dolgok, amiket helyre lehet tenni egy kapcsolatban, de amiket ilyen "üljünk le és beszéljük meg módon" lehet és valóban használnak, azok általában nem mennek az egész rovására.
Persze ebben a kapcsolatban eleve esély sem volt ilyesmire, gondolom feleség szépen lassan rájött, hogy sose szerették.

@Bundabandi (Cookie Bunny): te vagy a Laár András-féle "nyúlós nyálú nyúl"? :)

Amúgy oké, szerintem innentöl nehéz lesz a kérdésben érdemi vitába bonyolódnunk... :)

@Bundabandi (Cookie Bunny): edd meg, hogy aztán órákig bűntudatod legyen :)

@Bundabandi (Cookie Bunny): ma? :)

@TBal: @Lord Papírsárkány: Akkor most megeszem. :D

@Bundabandi (Cookie Bunny): Helyes, helyes. Majd szólj, amikor a megbánás/bűntudat fázishoz értél.

"... hogy nem tudom kiiktatni... teljesen talán nem, de felismerhetem, hogy az az én szüröm, és háttérbe szoríthatom."

Szerintem mindenki ezt csinálja empátia alatt, Bundabandi is.

@Lord Papírsárkány: az már megvolt akkor, amikor én is kértem belőle. :)

@TBal:
Na jó, felhasználjuk:
Próbáljátok seggbe, és a szövegből csöpögő nyállal síkosítsatok!

@gizi6: neeeem, én csak ítélkezni szoktam. Ezt onnan tudja TBal, hogy nagyon empatikus személyiség és ismeri a belső rugóimat és szabályaimat, valamint képes a saját szűrőjét háttérbe szorítani, mikor ítélkezik felettem. :D

@Bundabandi (Cookie Bunny): és közben így nézel ki?

upload.wikimedia.org/wikipedia/en/1/1c/DisneyQueenHearts.jpg

@gizi6: vagy legalábbis próbálja

@Lord Papírsárkány: inkább így: m.blog.hu/pr/prerikert/image/Al%C3%ADz_csodaorsz%C3%A1gban.jpg

@Bundabandi (Cookie Bunny): ez csak sütimennyiség kérdése

@Lord Papírsárkány: ja, hogy te a szívkirálynő méretére gondoltál? Annyi sütit nem ettem, hogy akkora legyek. :)

@Bundabandi (Cookie Bunny): eleinte nem, de aztán már de

Egy jó szeretői viszony akár az alapkapcsolatokat is segítheti. Amúgy általában a nők kezdeményezik - a pasik inkább csak vágynak utána.