Érdekes poszt!
„nincs más, nincs jobb”. Nem egy szép történet.
Igazából a megoldás szerintem nagyon is triviális: Gyereket semmiféleképpen se! Nekik nem tesz jót, a gyereknek meg kifejezetten szar lenne.
Muszáj azt javasolnom, hogy menjenek szét és - akár "szintnöveléssel" - keressenek maguknak megfelelő párt. Bár talán szakember segítségét is érdemes lenne igénybe venni ezek szerint: "Nagy túlélő vagyok, ezt is túl fogom élni."
(Milyen egyszerű kívülállóként tanácsot adni, miközben az ember a saját problémáival nem, vagy csak alig tud megküzdeni.)

Hát a posztot hagyjuk.

Velvetes levél zseniális, képes volt a következőket leírni egymás után:

"Persze az elején nem volt minden sima. A 3. randi után a lány határozottsága döntötte el a folytatást, mert én próbáltam húzni-halasztani a döntést.
Végszó: Bátorsággal, kitartással, és végtelen türelemmel megoldhatók a gondok és elérhető a siker."

@Tapasztalt tapasztalatlan: "Muszáj azt javasolnom, hogy menjenek szét"

Gondolod, hogy ha a nő válogatási helyzetben lenne, nem tette volna már meg? :)
(ja bocs, hát persze, hiszen "szereti")

@Lord Papírsárkány: Inkább egyedül, mint egy rossz kapcsolatban! Akkor legalább van esélye jót/jobbat találni. Persze ez (is) csak egy általánosítás.

@Tapasztalt tapasztalatlan: de hát szereti!!

Tényleg érdekes poszt!
Az biztos, hogy a nő (lány?) úgy érzi, hogy nincs válogatási helyzetben. Ez lehet valós is, vagy csak ő gondolja. Nehéz úgy, hogy ő szerelmes, a srác meg nem. Meg úgy is nehétz, hogy nem lép ki, mert hátha nem talál másikat helyette.

Az írásából ítélve 30 feletti lehet, a srác is már inkább 40-hez közel. Kéne család, de nincs hozzá megfelelő társ... hát jahhh, megalkuvás?

Ebben csak ő tud dönteni, mert jól látja a dolgokat (szerintem).

@Bundabandi® (Cookie Bunny): -t

A poszthoz: www.smbc-comics.com/index.php?db=comics&id=2264

A Velvetes is jó. Nagyon jó tanácsokat ad a másik srácnak.

Ez a kedvenc részem:

"A lényeg, hogy miután már nem görcsöltem azon, hogy legyen valakim és ezért nem izgultam a randik alatt, és képes voltam nem rajongóként, lovagként vagy szerelmes tiniként beszélni a lányokkal, máris jöttek a sikerek."

Ezt csak igazolni tudom. Személy szerint az olyanokat, akik "rajongóként, lovagként vagy szerelmes tiniként" közeledtek kapásból lepattintottam. Aki képes volt úgy beszélgetni, mint "egy másik emberrel", na azzal alakult ki bármi is.

A másik a beszélgetés a magán dolgokról. Szerintem nagyon fontos, hogy legyen olyan személy (akár több is) akinek meg mer nyílni az ember, el mer mondani dolgokat. Elmondja majd cserébe, hogy mi az ami gáz, amin változtatni kell, ami jó, amit erősíteni kell (legalábbis más szemszögből). A poszternek ott volt a társkeresős nő. Nagyon sok férfi van, aki képtelen megnyílni, mintha az gyengeség lenne vagy mi. Pedig fontos!

"Persze az elején nem volt minden sima. A 3. randi után a lány határozottsága döntötte el a folytatást, mert én próbáltam húzni-halasztani a döntést."

Na ez is... még nem teljesen ment neki a dolog, de a lány segített. Ha a lány is bizonytalan lett volna, most nincsenek együtt. Ez nem rossz, de nem szabad erre építeni, hogy majd a másik lép. Főleg ha az ember semmit nem árul el magáról és úgy várja, hogy majd a másiknak tetszen, meg kezdeményezzen.

@Bundabandi® (Cookie Bunny): "Aki képes volt úgy beszélgetni, mint "egy másik emberrel", na azzal alakult ki bármi is. "

Lám lám, hát egy szőrös szörnynyúl is arra vágyik, hogy emberszámba vegyék?

@Lord Papírsárkány: meg még:
"A 3. randi után a lány határozottsága döntötte el a folytatást, mert én próbáltam húzni-halasztani a döntést."
vs.
"Azok a lányok/fiúk akik kifogást keresnek/találnak egy társkeresés során azért, hogy miért „nem”, azokkal nem érdemes foglalkozni, tovább kell keresni.”"

A kérdés nem az, hogy szeret-e, hanem te akarsz-e tőle gyereket? Szeretni fogod-e a gyereknek azokat a tulajdonságait amit az apjától örökölhet?
Ha válasz igen, akkor vágj bele.
Attól, hogy közös gyereketek van nem szükséges egy fedél alatt élnetek, Ha ott is éltek még tarthatok szeretőt egy nyitott házasság keretein belül.
Ma már annyi féle család model van, lehet köztük válogatni.

@BigPi: Abszolút nem értek veled egyet! Szerintem egy gyereknek nagyon nem mindegy, milyen családmodellben nő fel! A gyereknek elsősorban a biztonság a legfontosabb. Egy egyedül élő és/vagy szerető(ke)t tartó anya mellett a gyermek nem érzi biztonságban magát.

www.facebook.com/Csibirka/photos/a.464824956874032.102913.464617950228066/924715930884930/?type=1

πɛκτɛɛɛɛɛɛɛκ??? πɛκɛm hιrτɛ£ɛπ κɛττő ȷι$ ɛ$ζɛmβɛ ȷυτ, αζ ɛgγικ αmιβɛ βɛδυgȷάκ α mά$ικ αmιτ βɛδυgπακ ;)))))))))))) XDDDDDDDDDDDDDDDDD

@Lord Papírsárkány: Hahahaha! :D Ha nyúlszámba vesznek az is jó. :)

Viccet félretéve tényleg soha nem szerettem, ha valaki full szerelmes volt belém és úgy közeledett. Már a beszélgetésnél is látszott, hogy csak annyit lát belőlem, ami a rózsaszín szemüvegen át látszik. Ha megismer és úgy lesz szerelmes (vagy úgy is szerelmes) az más, az a jó, szerintem.

A Velvetes címéről ez jutott eszembe:

"A lányok megérzik, ha valaki belül vívódik"

www.2perc.hu/az-a-csodalatos-pillanat-mikor-a-randi-utan/

@Bundabandi® (Cookie Bunny): " Ha megismer és úgy lesz szerelmes (vagy úgy is szerelmes) az más, az a jó, szerintem."

... csak olyan még nem volt :)

@wooden horse of Pas: Polikarbonát! :D

@Lord Papírsárkány: miért ne lett volna? :P

@Bundabandi® (Cookie Bunny): persze jogos, akit a külsőd nem riaszt el, az más szörnyűségre is képes .)

Próbáljátok seggbe!

@Lord Papírsárkány: Bizony! Ezt te - mint sárkány- tudhatod a legjobban! ;)

αζ ɛ£έg ρróζαȷι XDDDDDDDDDDDDD δɛ hα mάr αζ απγαgπɛνɛκπέ£ ταrτυπκ, α ρ£ατιπα......αζ πɛm ρróζαȷιιι!!! :))))))))))))

καȷάκ κöζü£: ριζζα
$ζίπɛκ κöζü£: ριπκ
ά££ατσκ κöζü£: ρóπι
fαgγιβα: ρι$ζτάcιȷα
ζɛπέβɛ: ριτβυ££
ȷάτ$ζαπι: ραιπτβα££
mιτσ£ógιȷάβó£: ρα££α$ζ
rɛggɛ£ιrɛ: ρöττγö$ τύró rυδι
κάrτγάβα: ρóκɛr
βυ£ιβα: ρσσ£ ραrτγ
hσββȷαȷιm κöζü£: ρα$ιζά$
έρü£ɛτβɛ: ρ£άζα
κσc$ιβα: ρσr$chɛ
αρυτó£: ρέπζ
απγυτó£ mɛg: ρυ$ζι......c$ακ hσgγ πɛ απγαgιȷα$σζζσπ £ɛ mɛgιπ ταριιι XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

ȷαh ɛζτ ɛrrɛ ȷίrταm: @Bundabandi® (Cookie Bunny):

XDDDDD

@wooden horse of Pas: Jogos, az utolsóért valóban sok plusz pont jár, de igazából már a "reggelire" kategóriánál pozitívban voltál! :)

@Tapasztalt tapasztalatlan: óh ɛππɛκ örü£öööκ :)))))))) έ$ óh κɛττő mέg ɛ$ζɛmβɛ ȷυτσττ:

ριȷάκ κöζü£: ριñα cσ£αδα
ρέ£δακέρɛm: ρα£νιπ βαrβι

:DDDDDDDDDDD

@wooden horse of Pas: Több szóból is állhat? Akkor : pseudomonas aeruginosa

@Bundabandi® (Cookie Bunny): τγűhα XDDDDDDDDDDDDD ɛζτ ɛ£καρταδ νmικσr?? ναgγ hσππαπ ι$mɛr$ζ ιɛπɛκɛɛɛτ??? :))))))))

@wooden horse of Pas: index.hu/tudomany/2014/08/26/pseudomonas_aeruginosa_egeszsegere/

@Tapasztalt tapasztalatlan: Ezzel csak egy gond van. Az emberek nagy része nem úgy tervezi, hogy egyszer csak egyedül marad a gyerek(ek)kel. De hidd el, a gyerek attól még érezheti magát biztonságban.

@Szintet lépett (ex) Naiva.: Nem állítom, hogy egy válás esetén minden gyermekben helyrehozhatatlan károk keletkeznek, de azért azt már mindenképpen túlzásnak tartom, hogy eleve csonka családba, illetve nyitott házasságba gyermeket tervezzen egy "anya".
Nem a posztban szereplő esetre reagáltam, hanem @BigPi: hozzászólására!
Véleményem szerint az a minimum, hogy legalább a gyerekvállalásnál legyen "ideális" a családmodell. Persze később ez - sajnos - változhat, de ha már a kezdetekben sem klappol minden, milyen lesz később?

@Bundabandi® (Cookie Bunny): ραπδα......mαcι
ρóπι......ραcι
έέέέέέέέέέέέέ$.....
ρ$ɛυδσmσπα$ αɛrυgιπσ$α.....βαcι!!! XDDDDDDDDDDDD

@Bundabandi® (Cookie Bunny): á, én pont ellenkező problémával küzdök, olyan jó a testem, hogy mindenki csak azért akar, meg se várják, míg megismerik a lelkemet!

@wooden horse of Pas: Nagyon pihent vagy! XD

@Szintet lépett (ex) Naiva.: @Tapasztalt tapasztalatlan: Én is egyetértek Tapival. Ne külön nézd a hozzászólását, hanem az előzménnyel együtt! :)

@Lord Papírsárkány: Azok a pikkelyek, a hegyes fogak! És a tűzokádás!

Hmmm..., megértem őket. :D Ennyi elégedett elrabolt királykisasszony nem tévedhet! :)

@Bundabandi® (Cookie Bunny): viccelsz, már évek óta egyet se raboltam, ezek maguktól jönnek... :)

@Lord Papírsárkány: Shrek óta jobb lett a megítélésed. :)

@Bundabandi® (Cookie Bunny): á, simán csak egymásnak adják a számomat :)
(plusz sokat segít a balfasz hercegek viselkedése is)

@Lord Papírsárkány: A szamarak! XD

"(plusz sokat segít a balfasz hercegek viselkedése is)"

Főleg mióta sokan kapják a Dezső keresztnevet. :D

@Tapasztalt tapasztalatlan: Mi az ideális családmodell? Az, amikor az egyik, tök mindegy, hogy anya vagy apa rohangál a gyerekek után, a másik meg otthon unatkozik és úgy érzi, hogy elhanyagolják? Az ideális, amikor mindketten akarják a gyereket, de az egyik emellett azt is, hohy az első továbbra is ő maradjon?
Ha valaki tudatosan egyedül vállalja legalább saját magát nem veri át. Hány olyan van, ahol elvileg ketten akarják, aztán az egyikről kiderül, hogy valahogy mégse ezt akarta.

@Szintet lépett (ex) Naiva.: Nem véletlenül volt idézőjelben az ideális szó. Ugyebár optimális esetben mindkét szülő arányaiban azonosan veszi ki a részét a pénzkeresésből és a gyereknevelésből. Nem kifejezetten 50-50 százalékra gondolok, de nem is arra, hogy apa csak a pénz hajkurássza, miközben a gyerekeket meg csak az anyjuk. Egyetértek, hogy a megvalósítása nem egyszerű, de azért sokan vannak, akiknek sikerült.
Az én ismeretségi körömben is van gyermekeiket egyedül nevelő anyák, és bár látszólag remekül boldogulnak, mégis majdnem biztos vagyok benne, hogy a gyerekeknek nem tudnak "annyi mindent" megadni, mintha két-két szülő állna a családok élén.

@Tapasztalt tapasztalatlan: "Az én ismeretségi körömben is van gyermekeiket egyedül nevelő anyák, és bár látszólag remekül boldogulnak, mégis majdnem biztos vagyok benne, hogy a gyerekeknek nem tudnak "annyi mindent" megadni, mintha két-két szülő állna a családok élén."

és bónuszként gyakran a saját keserűségüket is beleplántálják a gyerek(ek)be

@Szintet lépett (ex) Naiva.: "Ha valaki tudatosan egyedül vállalja legalább saját magát nem veri át."

Lehet, hogy most meg fogsz haragudni, de szerintem az ilyen ember önző. Még csak a lehetőséget sem adja meg a gyerekének, hogy családban (apa-anya) nőjön fel és megfelelő mintát kapjon otthon. Ok, hogy nem lehet minden tökéletes, de a lehetőségekhez képest törekedjünk már arra, hogy az a gyerek megfelelő környezetben és családban nőjön fel! Ne indítsuk már az elején hátrányból, tudatosan!

@Bundabandi® (Cookie Bunny): Dehogy haragszom meg. De mi van azokkal, akik nem találják meg azt az embert, akivel jó együtt is élni. Ne legyen gyerekük? És ha vágynak rá?
Egyébként érdekelne, hogy milyen ok az, amiért vállal az ember gyereket és nem önző.

@Tapasztalt tapasztalatlan: Nekem ezzel csak annyi a gondom, hogy a családok 80%-a messze nem ideális.
Egyedül nevelni gyereket sose könnyű, aki ezt mondja hazudik. És tény az is, hogy egy ember nem kettő. Ebben nincs is vita. Nem is egyedül vállalja az ember az esetek nagy százalékában, aztán hogy hogy nem, de egyedül marad.

@Szintet lépett (ex) Naiva.: "Ne legyen gyerekük? És ha vágynak rá?"

Attól, hogy vágysz valamire még nem lesz feltétlen jó dolog.

@Szintet lépett (ex) Naiva.: Személy szerint ilyen helyzetben, egyedül nem vállalnék. Nem azért mert félek, vagy nem tudnám felnevelni. Inkább azért, mert szerintem szüksége van a gyereknek apára és anyára is. Lehet szeretni nagyon, de vannak dolgok amiket nem lehet pótolni. Mondom ezt azért is, mert anya nélkül nőttem fel és tudom milyen.

Vágyik rá? És a gyerek érdekei hol vannak? Az majd egy másik személy lesz, ha megszületik. Az, hogy neki mi a jó, hogy nő fel, az nem lényeg? Csak az, hogy az anyja mit akar? Nyilván nem tud szólni, hogy jönnék, vagy sem...

Az örökbefogadással kapcsolatban meg kettős érzéseim vannak. Az a gyerek mindenképpen jobb helyre kerül, mintha állami gondozásban nőne fel. A másik része, hogy mégsem az én génjeimet hordozza. De még mindig jobb döntésnek tartom, mint egyedül szülni, ha már mindenképpen vágyik egy gyerekre.

"Egyébként érdekelne, hogy milyen ok az, amiért vállal az ember gyereket és nem önző."

Ha egy jó párkapcsolatban szeretnének közösen egy utódot, azt nem tartom önzésnek. Azt voltaképpen egymásnak adják, örökítve és mixelve a génjeiket. Én legalábbis így érzem.

Aztán lehet vitatkozni is ezzel. :)

@Bundabandi® (Cookie Bunny): Személy szerint én se, de nagyon kevés olyan ember van, akivel igen.
Szerintem a gyerekvállalás mindenképpen önzés. De nem gondolom, hogy ez az önzésnek rossz fajtája. Legalábbis ahogy te írtad.

@Szintet lépett (ex) Naiva.: @Bundabandi® (Cookie Bunny): Akik eggyel alattunk laktak a lepcsohazban kiskoromban, valami 6 vagy 8 gyereket csinaltak, mert a vallasuk tiltotta a szuletesszabalyozast, a szexet meg bar abba akartak hagyni kb a harmadik poronty utan de valahogy sose sikerult nekik XD Nah, ok azok akik nem onzesbol vallalnak gyereket. De amugy ha nem vallasos vagy hasonlo okbol, akkor nyilvan azert vallal valaki mert szeretne...Viszont masfelol meg ha mar egyszer elvallalja akkor gondoskodnia is kell rola, ha nem tud megfelelo korulmenyeket teremteni neki akkor hiaba szeretne inkabb ne vallaljon -- csak persze az nezopont kerdese hogy honnan kezdodnek a megfelelo korulmenyek. Mert a legjobb nyilvan az ha ket szulo egyutt neveli es a legjobb sulikba kuldik stb, de azert ha nem sikerul mindent maximalisan biztositani az meg nem jelent rogton tragediat. Az, hogy az apja es az anyja kulon elnek es o ugy ingazik koztuk ugymond, az szerintem meg belefer, ezzel amugy is sokan vannak igy es attol meg lehetnek boldog, egeszseges lelku gyerekek.

@Aphelion 2015: Ezt én is elfogadom, hogy nem önzésből vállalták. :)

Annyi olyat hallottam már, hogy egy gyereknek erre van szüksége, meg arra van szüksége, hányan mondják azt, hogy a gyerek miatt maradtak együtt, közben meg inkább a közös vagyon miatt. Necces dolog egyedül gyereket vállalni, de szerintem semmivel se rosszabb, mintha valaki azért vállalja, hogy megmentsen egy halódó kapcsolatot. Egy kapcsolatban meg elég ritka, hogy ugyanannyira és ugyanakkor akar mindkettő gyereket. Általában az egyik beadja a derekát. Ez se igaz mindenkire, mint ahogy nincsenek általános érvényű szabályok se.
Egyedül gyereket vállalni... nekem ezzel csak egy gondom van, hogy nem tudja, mit vállal. Amíg valaki nem csinálta nem tudja, milyen az. Nehéz dolog a nap 24 órájában készenlétben állni egyedül, még akkor is, ha van esetleg segítség ( nagymama, barátnő). Én ennek a buktatóját inkább ebben látom.

@Bundabandi® (Cookie Bunny): "Ha egy jó párkapcsolatban szeretnének közösen egy utódot, azt nem tartom önzésnek. Azt voltaképpen egymásnak adják, örökítve és mixelve a génjeiket. Én legalábbis így érzem."

Szerintem ez pont az önzés egy speciális esete, ami úgy néz ki, hogy én adok neki valamit, mert tudom, hogy cserébe ő is ad nekem valamit, miközben ez a valami olyan amire magam is vágytam. Ilyen amikor két önző vágy pont egybeesik. Aztán amikor a valami valójában valaki, akkor kezd érdekessé válni a kérdés.
De szerintem ezzel nincs semmi gond. Biztosítva a saját földi túlélés az egyetlen jelenleg ismert módon, és meg lehet neki majd mutogatni az ember saját értékrendje szerint a dolgokat. Pl. lehet együtt Star Treket nézni és legózni, továbbá bónusz, hogy így senki nem nézi hülyének ezekért a felnőttet. Tulajdonképpen win-win-win szituáció 2 felnőttnek és egy gyereknek, sokkal később meg win-win-win-win, néhány bukkanóval az úton, mint mondjuk a sz.ros pelenka, de az elmúlik. :-)