„Közben rádöbbentem arra, hogy a kamaszkorom nem múlt el nyomtalanul. … akkor egy kapcsolat nálam 1 hónapnál tovább nem tartott. … Ez most is így működött …” – netes társkeresésnél könnyen előfordulhat, hogy a másik nem illik hozzánk. Ez egy hónap után általában kiderül, de sokszor már az első randik alkalmával is. Mi van akkor, ha mégis csak hosszabb idő után sikerül erre rájönni, de addigra már nem tudjuk olyan könnyen elengedni?
Sziasztok. Nem tanácsot szeretnék kérni, csak megosztani egy történetet. Valószínű vascső díjas, de vállalom.
Egy tönkrement házasság után , eléggé a padlón, darabokban, bár már látszik az alagút végén a fény. Szóval ilyen állapotban voltam, amikor elkezdtem a neten párt keresni. Hogy miért a neten? Jó kérdés. Eléggé nehéz máshol igazán ismerkedni. Bár eléggé bajban voltam, amikor valaki kapásból arra kérdezett rá, hogy milyen kapcsolatot keresek. Kerestem…
Találtam sokféle pasit, ilyet is, olyat is. Na, nem lett mindegyik kipróbálva.
Közben rádöbbentem arra, hogy a kamaszkorom nem múlt el nyomtalanul. Olyan tekintetben gondolom, hogy akkor egy kapcsolat nálam 1 hónapnál tovább nem tartott. Az első, akivel egy hónapnál tovább voltam együtt, elvett feleségül.
Ez most is így működött, találtam mindig olyan dolgot, ami miatt ez az egy hónap egy olyan határkő lett.
Találkoztam valakivel, akivel 5 hónapig együtt voltunk, az életem egy hihetetlenül nehéz időszakát asszisztálta végig, de aztán lelépett. Nem volt egyszerű kiheverni.
Az egyik társkeresőn egyszer küldött egy férfi egy pókot, amit épp el tudtam olvasni, mert volt egy extra napom. Válaszoltam neki, elkezdtünk beszélgetni, majd ezt facebookon folytattuk.
Ez így ment pár napig, amikor feladtam a magas labdát, és éjjel 1 órakor elautózott hozzám.
Egy hihetetlenül aranyos pasi volt, jó volt vele minden tekintetben.
Csak…
Itt kezdődik a csak. Elmeséltem neki, hogy előtte volt egy kapcsolatom, ami a vége fele akkor működött, ha én kerestem a pasit, egyébként napokig nem beszéltünk volna. Ő nagyon figyelmes volt, keresett, jött, itt nem volt hiba. De egyszer volt egy olyan mondata, hogy nem gondolja, hogy ő most valakibe igazán szerelmes tudna lenni, egy csúnya válás vége felé tartott. Nem volt ezzel gond, csak valami megrepedt bennem, aminek az lett a vége, hogy szakítottam.
Szerintem most jön a vascső… Egy hét után rájöttem, hogy még mindig nagyon sokat gondolok rá, hiányzik. Megkerestem, kibékültünk. Egy hét után rájöttem, hogy mégse fog működni a dolog, volt több minden, ami hiányzott belőle, amire nekem szükségem lett volna, úgyhogy megint szakítottam. Ekkor már azt mondta, nem gond, majd egy-két hét után rákérdez, hogy meggondoltam-e. Mondtam neki, hogy most nem fogom meggondolni magam, én így is gondoltam.
Aztán amikor kimondták a válását, megkeresett, és ekkor közölte velem, hogy ő engem szeret, ezért nem keres mást, bár lenne más. Ekkor beszéltünk utoljára…
Azóta megtalált valaki (szintén neten), akivel jóval túl vagyunk már az egy hónapon. :)
Kedves Kommentelők! A mai posztnál a szerző kiléte és történetkori életkora titokban marad. Ettől még pusztán a játék kedvéért lehet tippelni, jó szórakozást! Ha ő nyerne, felismerhető lesz a pezsgőről. :)
Az utolsó 100 komment: