Mi így jártunk, most itt vagyunk. Te hogy jártál? Oszd meg velünk az ellenkező nemmel kapcsolatos tapasztalataidat, vagy épp kérj tanácsot, mi segítünk. Vagy így, vagy úgy! Vagy csak jót nevetünk, de nem csak rajtad, magunkon is.
Levelet ide várunk: igyjartunkblog@gmail.com
Mi IJnk, ki vagy a blogoszférában, jegyeztessék meg a te URLed, jöjjön el a te autoposztered, legyen meg a te elsőzésed, mint a gépen, úgy a telón is! Mindennapi pináját add meg Dövannak ma, és bocsásd meg Jokkának az MNKzást, miképpen a kislánynak is megbocsátják a "transzformációkat"! És ne vígy minket a kényelmi állandóba, de szabadíts meg minket a Coelhótól! Mert tiéd az oldalsáv, a tartalom és a sávszél mindörökké. Úgy legyen.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
TBal 2015.02.09. 08:07:51
Ha jól sejtem, az itteniek közül a többieknek még nincs ilyen tapasztalata - bár gyanítom, kedves posztoló, te sem tudsz ennek az oldalnak a létezéséröl. No sebaj :).
Az én tanácsom mindenesetre egyértelmü: határozottan jelezd a párodnak, hogy ha nem látsz megoldást záros határidön belül, akkor válás lesz. Talán el is juttok a szakadék szélére... sokaknál van így, hogy egy személy vagy egy tárgy értéke csak akkor tudatosul a másikban, miután elvesztette, vagy az elvesztés szélére sodródott. Az én kapcsolatomban a páromnak szüksége volt egyszer (de csak egyszer!) erre az élményre ahhoz, hogy megbecsüljön.
Szóval, tudd, hogy mennyit érsz, és vetesd észre vele is, hogy sokat.
Papírsárkány 2015.02.09. 08:13:13
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 08:24:23
Viszont sajnos szakember segítségét is csak akkor lehet igénybe venni eredményesen, ha a nő (is) akarja. Addig marad a köztes út, szerintem: a türelem és finom beszélgetési próbálkozások.
Amit a posztoló még megtehet, hogy mindenképpen megpróbálja kizökkenteni a párját a jelenlegi napi rutinból: pl.: passzolják le a gyereket és vigye el a párját egy wellness-hétvégére!
Egyet nem szabad: feladni és egyedül hagyni a gyerekkel. A gyereknek mindenképpen szüksége van az apjára.
TBal 2015.02.09. 08:35:23
A gyereket tényleg sajnálom, fontos, de ha rá hivatkozással benne maradunk a status quo-ban, akkor szerintem azzal követjük el a legnagyobb hibát. Ha a párom megismételné a dolgot, megint borítanék, annak ellenére, hogy imádom a gyerekeimet.
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 08:47:25
Egyébként jó reggelt mindenkinek! :D Father lelke elhagyta a testemet, így hát sokak bánatára ismét mondom majd a magamét. C'est la vie! :)
TBal 2015.02.09. 08:52:06
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 08:53:39
TBal 2015.02.09. 08:55:57
Papírsárkány 2015.02.09. 08:59:51
Gyereket elhagyni alapból baszottgáz dolog, szóval ez maga fel se merülhet.
A problémát viszont kezelni kell, adott esetben akár úgy is, hogy az anyát elhagyod (egy állandóan szexuálisan frusztrált apa aligha sokkal jobb, mint a hiánya).
Az egész jelenség "fura" úgy ahogy van, nehéz belelátni a mozgatórugóiba.
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 09:02:02
Nem is vitatkozni akarok veled, én csak a drasztikusságot hagynám ki a történetből. Egy kismama szerintem sokkal-sokkal érzékenyebb és meg van az esélye, hogy nem úgy reagálna, ahogy logikus lenne. Aztán a végén mindenki nagyon rosszul járhat.
@Bundabandi® (Cookie Bunny): "Father lelke elhagyta a testemet" Ez jó hír. Örülök neki. :)
Papírsárkány 2015.02.09. 09:04:33
pretty kitty 2015.02.09. 09:04:58
ρσsżtϵя vɑn €gɣ rσ§§ζ híгɛɱ: c$aҟ ɑɾɾɑ ҟϵłłɛttěl n€қï høgɣ fƐl¢siɳåld.....XDDDDDDDDDDDD ѵīgα§żtα£â$ĸéɳτ gσɳδσlɉ ɑɍɍa h ha maȷԀ αĸaя єgч ʍåsïқ gч€яεƙɛτ aҟҟoɾ ùĵɍα fϵ£c§ınáłɦαtσđ XDDDDDDDDD ɑddig m€g sżeɍĭɲτεϻ қƐɾɛss pàr sżєrεtőt ě§ iδőɲҟȇɲt ѵiԀԀ ƒ€£ őƙɛt ɑ łaĸå$ra.....ƈ$ɑk ùgƴ ĸívån¢§ı$ágьól ħ *ɑhhσz* ɱĭlγeɳ pσfåt νág a қisɑ$$ƶσɴƴ ;))))))) XDDDDDDDDDDDDDD
TBal 2015.02.09. 09:09:42
A gyerknek három dologra van szüksége (illetve annyit emelnék ki): Anyára és apára és hogy anya és apa szeressék egymást. Ez utóbbi talán még egy kicsit fontosabb is, mint az elsö kettö. Na, ezt a körülményt szabotálja anya. Ha elválnak, akkor a gyerek láthatja apát és anyát is, igaz, külön-külön, és akkor ez a körülmény többé-kevésbé rendezödik.
TBal 2015.02.09. 09:13:13
executive summary 2015.02.09. 09:13:23
@TBal: Helyes pasi vagy? Ha igen, teherbe ejthetnél.
a lujza 2015.02.09. 09:18:22
A negyedik ok szokott lenni az anya tudatalatti szemrehányása-vádolása az apával szemben ("micsoda bajt csináltál itt nekem"), és az ezzel kapcsolatos félelem az újabb teherbeeséstől. Mindenféleképp terápiára kell menni ezzel, én nem tudom elképzelni, hogy ha a partnerem totál kiborulna attól, hogy nem vagyok együttműködő bármiben, és kérné, hogy keressünk megoldást, akkor nemes egyszerűséggel elzárkózzak. Akkor ott már más bajok lennének.
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 09:53:14
Már itt kinyílt a bicska: "Az én kapcsolatomban a páromnak szüksége volt egyszer (de csak egyszer!) erre az élményre ahhoz, hogy megbecsüljön."
Innentől jobbnak láttam nem elolvasni a többit mélyebben...
@Lord Papírsárkány: megtudjuk pár hónap múlva! :D Nem tudom mennyi idő kell a spirituális mag kikeléséhez.
@D. Lee Bodjóh: :D >:¤)
Papírsárkány 2015.02.09. 09:58:47
Hurri Kán 2015.02.09. 09:59:33
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 10:03:33
TBal 2015.02.09. 10:08:09
TBal 2015.02.09. 10:08:47
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 10:10:06
Hurri Kán 2015.02.09. 10:17:42
Mondjuk mert a sárkány ki akarta pipálni, azért.
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 10:17:43
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 10:18:24
Papírsárkány 2015.02.09. 10:41:17
Papírsárkány 2015.02.09. 10:42:03
... vagyis ha nem akarja, hogy úgy is maradjon (már tönkrement).
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 10:45:01
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 10:55:39
Köldökszösz (csodalampa) 2015.02.09. 11:05:22
Namely 2015.02.09. 11:14:42
Költözz le, és szépen ne fizess neki semmit. Keress egy másik nőt, dugjál egyet végre.
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 11:18:12
Miért is nem akarja a poszter, hogy a felesége tudjon arról, hogy neki problémája van a viselkedésével és szeretné ezt megoldani? Valahogy úgy képzelem el az egész helyzetet, hogy a poszter csak tűr, tűr, tűr és közben fortyog belül, megvitatná a dolgokat, de inkább csendben van, mert majd úgyis elmúlik az egész magától. Mert a nők ilyenek, csak rájuk kell hagyni, kihisztizi magát és minden megy tovább. Lehet, hogy a nő tudat alatt pontosan ezt érzi, hogy valami nem ok és szinte kiprovokálja a poszternél, hogy ha kell hát vitázva is, de beszélgessenek egymással. Elmondaná, de nem tudja hogyan. Nem védem a nőt, de van olyan hormonális helyzet, amit egy férfi nem tud soha átérzeni és megérteni, mert basszus mi saját magunk sem értjük. Max. nézünk hülyén utána, hogy ezt már megint miért is csináltam?! Szóval én úgy érzem (mer' én ilyen érző típus vagyok, na :P), hogy a nő segítséget kérne, de maga sem tudja hogyan. A férje meg segítene, de szintén nem tudja hogyan.
"Arról már letettem, hogy azt várjam ő kezdeményezzen értelmes beszélgetést"
Pedig le kell ülni totál őszintén kimondani a dolgokat. Ha nem megy, akkor leírni és odaadni a másiknak. Elolvasás után megbeszélni, vagy ha ez sem megy, hát írásban válaszolni. Lényeg, hogy el tudja mondani mind a két fél, hogy mi a baja, mit érez. Nem szültem még gyereket, de úgy gondolom ez mindkét szülőnek (főleg az első) egy kisebb sokk, ki jobban, ki rosszabban kezeli. Segíteni kell egymásnak, de ezt csak úgy lehet, ha mellette állunk, meghallgatjuk és keresünk megoldást EGYÜTT. Nem várunk arra, hogy megoldódik magától! Ha meg is fog, addig a másik szenved, mert neki sem jó így.
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 11:20:14
Papírsárkány 2015.02.09. 11:22:28
A felesége tud arról, hogy probléma van (szokásos, x ideje nem szexelnek, épelméjű nő nem gondolhatja, hogy ez oké)
"és szeretné ezt megoldani?"
mert egy balfasz (és részben ez az egész probléma forrása is)
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 11:28:54
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 11:35:19
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 11:43:42
Namely 2015.02.09. 11:47:13
akárhogy is van, ultimátum: vagy elmegy orvoshoz, vagy megváltozik magától, még segítem is mindkét esetben, vagy elmegyek a faszba, mert nincs kedvem egy őrülttel leélni a maradék életemet.
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 11:53:45
Amúgy tényleg senki nem köteles leélni az életét egy őrülttel, de mindenki köteles megadni a párjának minden segítséget ahhoz, hogy együtt, családban élhessék le az életüket. Hogy hol van a kettő között a határ, nem tudom pontosan, de nálam biztosan nagyon-nagyon sok kellene ahhoz, hogy lelépjek. Sokkal-sokkal család-centrikusabb vagyok.
Papírsárkány 2015.02.09. 12:02:23
Namely 2015.02.09. 12:14:34
nem házasok, de nem is ez a lényeg, már az együttéléssel megvalósul az a szövetség, amit írsz.
A posztból én úgy veszem ki, hogy hosszú ideje megy ez a dolog, és már az elején kemény visszautasításban részesült a poszter, ami folyamatosan tart. A visszautasítás tart, a poszter próbálkozik (közös program, legyenek együtt, akkor is, ha éppen duzzog/dühöng/stb), de a dolog nem változik.
Kérdés, hol a határ? Ez egyéni, nem tudjuk, milyen lehetett a poszter nője előtte, honnan is fejlődött vissza a kapcsolatuk. De pl nálunk a legapróbb depresszió is azonnal kibukna, nem hagynám, hogy "majd csak elmúlik", ahogyan pl a kapcsolatunk legeleje óta, még a piros napok vagy betegség alatt / gondok esetén sem hagyom őt "főni a levében".
Én abból kiindulva, amit a posztoló írt, azt feltételezem, ő is hasonló előzmények után írt ide.
Ezért tanácsoltam a dobbantást.
De igazad van, csak hosszabb idő után, jól átgondolva.
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 12:30:29
Szóval most is inkább azt tanácsolnám a posztolónak, hogy inkább küzdjön minél tovább! És ne önmagáért, hanem a családjáért!
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 12:36:27
Bölcs Jaroszláv 2015.02.09. 12:40:05
"Lehet, hogy a nő tudat alatt pontosan ezt érzi, hogy valami nem ok és szinte kiprovokálja a poszternél, hogy ha kell hát vitázva is, de beszélgessenek egymással"
Hát szerintem nem csak tudat alatt érzi, főleg, ha szinte provokálja. Az meg sem fordul a kis ikúbajnok fejében, hogy ő kezdeményezzen beszélgetést, elvégre ha valaki a normálistól eltérően viselkedik az pont ő. A poszter csak annyiban, hogy mindezt szó nélkül lenyeli.
Papírsárkány 2015.02.09. 12:40:27
Papírsárkány 2015.02.09. 12:42:53
Gondolod, hogy ha neki ez a helyzet rossz, nem próbálkozna valamivel? Valószínű, hogy teljesen elégedett a dolgok jelenlegi állásával... őszintén szólva poszternek még egy dns-tesztet is javasolnék, ha ő a kenyérkereső a családban...
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 12:59:04
Szöszi 28 2015.02.09. 13:04:23
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 13:19:09
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 13:21:49
Szöszi 28 2015.02.09. 13:23:26
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.09. 13:26:24
Papírsárkány 2015.02.09. 13:43:58
croesus aka. the grinder 2015.02.09. 14:31:32
"van olyan hormonális helyzet, amit egy férfi nem tud soha átérzeni és megérteni, mert basszus mi saját magunk sem értjük. Max. nézünk hülyén utána, hogy ezt már megint miért is csináltam?!"
Ugyanezt mondanád akkor is, ha a férfi egy egyébként jól működő párkapcsolatban félredugna, mert "olyan hormonális helyzet van, amit egy nő nem tud soha átérzeni és megérteni"?
Papírsárkány 2015.02.09. 14:38:16
leonito77 2015.02.09. 14:40:51
Mi van akkor, ha a poszterin a szüléssel kapott egy jó adag fizikai traumát. Gondolok itt valami maradandó testi károsodásra, amit nem akar/mer elmondani a párjának.
Van egy ismerősöm és amikor a felesége szült (vágtak is) valamit elrontott a doki, mert onnantól az asszony nem nedvesedett. De ugye megoldották, meg utána nem részletezte, de 2 év múlva újra gyerkőc jött és azóta is (10 év) együtt vannak.
De van olyan ember, aki képtelen szembenézni ezzel a problémával. Ha ez a nő ilyen, akkor:
Simán lehet, hogy bünteti a férjét (mert ugye ő okozta, hiszen ő ejtette teherbe, ergo ő tehet róla).
És a csúcs büntetés az az, amikor jönnek a barátok és előttük eljátssza azt a nőt, aki a szülés előtt volt. A posztoló az a barom, aki ennek a játéknak teret enged. Nem kellenek sem barátok, sem senki, csak a posztolónak kéne sokkal határozottabbnak lenni, mind amellett, hogy kedves is. A nőci elutasító és szerintem haragszik. Ez maradhat így örök életre. Az is lehet, hogy a poszter lelép.
Na igen, akkor a játékot a nő nyeri, ő lesz a mártír (lehet, ez is a célja). A dokihoz menés azért nem lehetséges, mert a nő nem megoldást keres, szóval az kuka. Meg kell vele értetni, hogy a játszmával mindenki veszít.
Valaki írta és én egyet értek, hogy a poszter menjen el dili dokihoz. Ott sok beszélgetés után egy jó terapeuta tud tanácsokat adni a poszternek, hogyan vegye rá anyut az érdemi kommunikációra.
Szerintem a poszter vegye le a papucsot és vegyen fel valami keményebb talpú túracipőt.
Bundabandi® (Cookie Bunny) 2015.02.09. 14:53:54
Nem, nem ezt mondom.
Nem erre céloztam a bicskanyitogatással, csak nem akartam itt kifejteni. Nem is fogom. Nem az ultimátum a bicskanyitogató. Nincs semmi, mert... Szóval ne akarj belemagyarázni olyat, amit nem írtam le. Kösz.
Sadist 2015.02.09. 17:46:04
Nem véded, de azért valami racionalizálás csak kell, hogy meglegyen a felmentés a viselkedésére. Dolgozik a kis hörcsög ezerrel.
Sadist 2015.02.09. 17:56:43
A nő ezt a szövetséget már rég felrúgta. A házassági törvényekben konkrétan ez szerepel:
"24.§
A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek."
Az együttélés és a közös gyerekvállalás ugyanez, csak nem aláírással kötötték a szövetséget, hanem ráutaló magatartással.
Ezért volna jó a magánházassági szerződés, amibe a párok azt írhatnának bele, amit csak akarnak. Szépen tételesen felsorolnák, hogy kinek mi a kötelezettsége és mi az, amit jogosan elvárhat a másiktól. Sokkal tisztább helyzet lenne.
gabocaboy 2015.02.09. 19:59:11
pár éve átmentem valami hasonló szitun. gyerekvállalás előtt minden ok, jónéhány évet lehúztunk együtt, mire jött a gondolat. család.
gyerek után kattanás, azonnal.
leülltem vele párszor, jeleztem, hogy a beállt változás nincs ínyemre, elhanyagol, nem érzem magam a -teljes értékű- társának. ennél egyértelműbben nem lehet jelezni.
sajnálatát fejezte ki, változtatni fog rajta, ígérte. majd továbbra is minden a gyerek körül forgott. újra leül, megbeszél, igéret. sokadik igéret után összepakol és megy a csába.
azóta is jól elvan egyedül, megvan amit akart, gyerek, meg ami még maradt. nem könyörgött vissza. ennyit a 10+ együttöltött évről.
pontosan tudja a nő, mit csinál a poszterrel és mi lesz az eredménye. de megkapta amit akart, jóeséllyel a többibe xarik bele.
szóval kedves poszter, kezd el az anyagi erőforrásaid elkülöniteni magadra és felkészülni a legrosszabra. mellette természetesen beszerezni egy szeretőt, és időnként úgy leüllni -már higgadtan- asszonykával, hátha belemegy a heti 1 kegyelemszexbe...
Tapasztalt tapasztalatlan 2015.02.10. 02:03:06
@gabocaboy: Biztos vagy benne, hogy MINDENt megtettél a család megmentéséért?
"azóta is jól elvan egyedül" Szerinted olyan egyszerű bevallani, hogy talán hibázott?
De persze az is lehet, hogy te tetted jól. Nincs két egyforma szituáció.
gabocaboy 2015.02.10. 05:58:41
mennyivel könnyebb mindig okoskodni. :) próbáld ki mihamarább a saját bőrödön.
2 emberen múlik a buli, ha nem is tettem meg mindent, ott a másik fél....
alebzsaflab 2015.02.10. 22:39:43
Sadist 2015.02.11. 00:21:45
Baszhatod a megoldás keresést, ha két ember kell hozzá. Hiába próbálsz bármit, fordíthatsz te végtelen időt és energiát a kapcsolat helyrehozására, ha a másik abszolút semmit nem hajlandó tenni vagy még tovább is rontja a helyzetet, akkor olyan, mintha nullát próbálnál szorozni azt várva, hogy egyszercsak pozitív eredmény lesz.